Tamás Barcsi

Az emberi méltóság fogalmát vizsgálva, Agamben elemzései nyomán a
„puszta élet” fogalmát tekinthetjük olyan alapzatnak/kilátónak, amelyen
állva áttekinthető a biopolitikai alávetést, a halált, az emberi jogokat és magát
az ember(i)t magába foglaló horizont. Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság
problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel
szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait
rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.

Michel Foucault a Felügyelet és büntetés című művében írta le a fegyelmező társadalom működésmódját. A fegyelmező társadalom egyes intézményeiben (iskolákban, kaszárnyákban, gyárakban, kórházakban, börtönökben) csak az számít, hogy az egyén a normalitás előírt mércéjéhez alkalmazkodjon, és ezáltal hasznos testként funkcionáljon. Azt nem állíthatjuk, hogy a fegyelmező struktúráknak napjainkban nincs szerepe, ugyanakkor több filozófus, szociológus, kultúrkritikus úgy látja, hogy a globális kapitalizmus fejlett társadalmai elsődlegesen nem fegyelmező társadalmak. Tanulmányunkban, főként Gilles Deleuze, Mark Fisher, Byung-Chul Han és Shoshana Zuboff gondolataira alapozva azt vizsgáljuk, hogy a Foucault által leírt mechanizmusok mennyiben vannak jelen a globális kapitalizmus korában, illetve azt, hogy a modern információs-technológiai vívmányok milyen szerepet játszanak napjaink külső/belső kontroll-rendszereiben. Kísérletet teszünk továbbá a közeljövő lehetséges kihívásainak feltérképezésére.

In his famous work ‘Discipline and Punish’, Foucault introduced the concept of disciplinary society; in order to create productive members for a well-functioning social body, institutions of such societies (schools, factories, hospitals) are designed to shape/measure individuals according to prescribed standards of normality. Even though disciplinary structures are still present today, more and more cultural critics claim that modern societies are primarily non-disciplinary; acts of self-observation and internal control have become more influential than
external control itself. In our presentation -through the theories of Deleuze,
Fisher, Han, and Zuboff - we attempt to examine the extent to which disciplinary mechanisms are still present in our age, explore what role current informational technologies play in external/internal control systems, and attempt to shed light on the possible challenges the future holds.
Keywords: foucault, disciplinary society, control-society, global capitalism,
information technology

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Oswald Spengler kultúra-, illetve civilizációértelme-zése miként hatott két jelentős magyar író, Márai Sándor és Kertész Imre gondolkodására. Először bemutatjuk, hogy Márai különböző korszakokban keletkezett műveiben mennyi-ben érhető tetten a Spengler-hatás, miben ért egyet Márai Spenglerrel és miben vitatkozik vele. Ezt követően Kertész Imre konzervativizmusáról és Spenglernek A Nyugat alkonyában kifejtett felfogásával párhuzamba állítható megállapításairól lesz szó. Végül Márai és Kertész civilizációértelmezéseinek hasonlóságairól és különbségeiről írunk.

Kiss Viktor legújabb könyvében – amely a Politikatörténeti In-tézet  Társadalomelméleti  Műhelyében  végzett  kutatásokon  alapul  –  jelentős  posztmarxista  gondolkodók  ideológiakritikai  elméleteit  tekinti  át,  illetve  feltárja,  hogy  e  szerzők  miként  vélekednek  egy  új  baloldali  forradalmi  politika  kibontakoztatásának  lehetőségei-ről

A Létünk folyóirat jelen tematikus száma a filozófia határaival foglalkozik, több értelemben is. A filozófia mint rendszerszerű spekulatív gondolkodás is kénytelen apóriákkal szembesülni, de minden esetben törekszik a vizsgált jelenségek és viszonyaik lehető legtökéletesebb meghatározására, pontosítására. Az analitikus filozófiára éppúgy igaz ez, mint az egymással gyakran összefonódó „kontinentális” irányzatok közül a hermeneutikára, a fenomenológiára, a posztstrukturalizmusra vagy a nyugati marxizmusra. Jól mutatják ezt Popovics Zoltán és Marosán Bence Péter minuciózus fenomenológiai elemzései a hatalom és a művészet, illetve a fenomenológia illetékességi köreinek határairól. Barcsi Tamás elemzése Lukács György és Hauser Arnold Dosztojevszkij-felfogásáról irodalmi és etikai szempontokat egyesít, a tárgyalt szerzők kapcsán az egzisztencializmus és a marxizmus tételeit sorakoztatva fel egymás mellett. A fenti irányzatok szoros kapcsolatáról tanúskodik továbbá Bene Adrián elemzésének tárgya és módszere, Jean-Paul Sartre sokrétű gondolkodása a „queer” elméletek fényében. Másfelől ezek a filozófiai diskurzusok soha nem határolódtak el szigorúan koruk tudományos kérdésfelvetéseitől. Jelen válogatás elsősorban társadalomtudományi áthatásokat mutat be, illetve filozófiai relevanciájú kérdéseket tárgyal különböző diszciplináris megközelítésekben. Szabó Gábor az emberi jogok és a gazdaság összefüggéseit vizsgálja a globalizáció korának fejlődésparadigmáit összehasonlítva. Máté István hasonló multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja a magyar nyelvterületen még talán szokatlanDigital Forensic Science társadalomtudományi és kulturális összefüggéseit. Tóth I. János a filozófia egyik sokat vitatott irányzatának, a benthami utilitarizmusnak alapján szembesíti az olvasót korunk demográfiai problémáival. Tematikus számunk recenziói a francia és a magyar filozófia hatástörténeti kapcsolatait, valamint a kettős hatás elvének etikai dimenzióit és különböző interpretációit ismertetik. Végül Hrubi Attila tekinti át a kevés magyar nyelvű filozófiai orgánum egyikének, a Passim folyóiratnak a történetét.

The contributions of Hungarian philosophers lean on the insights of the main representatives of French phenomenology, like Sartre, Merleau-Ponty, Lévinas, Badiou, Richir. Besides, the articles in the Varia section deal with French aesthetics, literature, linguistics and historiography.