www.fgks.org   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

„Erdei szamóca” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a zöld link → kék link
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 80.99.242.54 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
 
(31 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
| image = Illustration_Fragaria_vesca0.jpg
| image = Illustration_Fragaria_vesca0.jpg
| image_caption = Az erdei szamóca jellegrajza.
| image_caption = Az erdei szamóca jellegrajza.
|regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
|divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
|classis = [[Kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)''
| classis = [[Kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)''
| ordo = [[Rózsavirágúak]] ''(Rosales)''
| ordo = [[Rózsavirágúak]] ''(Rosales)''
| familia = [[Rózsafélék]] ''(Rosaceae)''
| familia = [[Rózsafélék]] ''(Rosaceae)''
12. sor: 12. sor:
| species = '''''F. vesca'''''
| species = '''''F. vesca'''''
| binomial = Fragaria vesca
| binomial = Fragaria vesca
| binomial_authority = [[Frederick Vernon Coville|Coville]]
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]]
}}
}}
{{más2|eper (növénynemzetség)|eper (növényfaj)}}
Az '''erdei szamóca''' vagy '''szamóca''', '''földi eper'''<ref>Priszter 1999, 378. o.</ref> ''(Fragaria vesca)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] ''Fragaria'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségébe]] tartozó, a [[Eper (növényfaj)|termesztett eper]]énél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, [[Magyarország]]on is őshonos növény. A ''Fragaria'' nemzetségnek az erdei szamócán kívül még két faja él hazánkban, de ezeket gyakran (tévesen) szintén erdei szamócának nevezik. [[Diploid]] [[kromoszóma]]számú faj.
Az '''erdei szamóca''' vagy '''szamóca''', '''földi eper'''<ref>Priszter 1999, 378. o.</ref> ''(Fragaria vesca)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] ''Fragaria'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségébe]] tartozó, a [[Eper (növényfaj)|termesztett eper]]énél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, [[Magyarország]]on is őshonos növény. A ''Fragaria'' nemzetségnek az erdei szamócán kívül még két faja él hazánkban, ezeket gyakran (tévesen) szintén erdei szamócának nevezik. [[Ploidia|Diploid]] [[kromoszóma]]számú faj.


== Jellemzői ==
==Felhasználása==
Gyöktörzsén hármasan összetett tojásdad, fűrészes szélű levelek vannak, valamint hosszú, legyökerező [[Inda|indá]]kat fejleszt. Tőkocsányán bogas [[virágzat]]ot hoz. Áprilistól júliusig virágzik.<ref name=teák /> Virágai öt fehér sziromlevélből állnak, melyek érintkeznek egymással. Levelei világoszöld színűek, fonákjuk selymesen szőrös, szélükön durván fűrészesek, hármasan összetettek.<ref name=teák>Rudi Beiser: ''Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás''. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 144. oldal. {{ISBN|978-615-5178-07-8}}</ref> A [[Csésze (botanika)|csészelevél]] éréskor elálló, nem simul a termésre. A [[termés]] csoportos aszmag. A vacokról könnyen leváló gyümölcs színe piros.<ref>{{cite book|author=Penszka K. (szerk.)|title=A hajtásos növények ismerete|publisher= Nemzeti Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=2001|isbn= 963 19 2183 2|pages=88}}</ref>
Az erdőkben növő szamócát, mint a kertekben is bőven termő, a levegőt átható illattal betöltő, sokoldalúan felhasználható növényt, régen a [[tündér]]ekkel hozták kapcsolatba. Később [[Szűz Mária]] oltalmába ajánlották. Felhasználása: szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, [[tejszínhab]]bal tálalva nagyon finom, de [[Lekvár|dzsem]]nek és sütemények készítésére is használjuk.


Erdőszéleken, erdei tisztásokon, útszéleken fordul elő, majdnem egész [[Európa|Európában]] és [[Ázsia|Ázsiában]] megtalálható. E növényfaj előfordul a [[Bükk-vidék]]en.<ref>{{cite web|url=http://lithosphera.hu/wp-content/uploads/2013/06/01_Bukk.pdf|title=Varázslatos karsztvidék|publisher=lithosphera.hu|accessdate=2017-03-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170308134030/http://lithosphera.hu/wp-content/uploads/2013/06/01_Bukk.pdf|archivedate=2017-03-08}}</ref><ref>{{cite web|url=http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol101_p18-23.pdf|title=A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben|publisher=kitaibelia.unideb.hu|accessdate=2017-03-22}}</ref>
A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el.

[[Csersav]]at, [[vitamin#C-vitamin|C-vitamin]]t, [[illóolaj]]at, [[vas]]at (Fe), 9 g [[fehérje|fehérjét]], 6 g növényi zsírt, 72 g [[szénhidrát]]ot, 7 g szerves [[só]]t, 8 g [[rostanyag]]ot tartalmaz kilogrammonként.

[[gyógytea|Teája]] [[idegesség]], [[gyomorrontás]] ellen használható, gyümölcse enyhén hashajtó hatású.

==Erdei szamóca ''(F. vesca'' L.'')''==
A vacokról könnyen leváló gyümölcs színe piros, a levelek széle durván fogas. A [[csészelevél]] éréskor elálló, nem simul a termésre. A növény hosszú, legyökerező indákat fejleszt. Erdőkben fordul elő, áprilistól júniusig virágzik.
{|
{|
|[[Fájl:Fragaria vesca0.jpg|230px|none|bélyegkép|Erdei szamóca]]
|[[Fájl:Fragaria vesca0.jpg|230px|none|bélyegkép|Erdei szamóca]]
33. sor: 27. sor:
|}
|}


== Felhasználása ==
==Csattogó szamóca ''(F. viridis'' Duch.'')''==
Az erdőkben növő szamócát, mint a kertekben is bőven termő, a levegőt átható illattal betöltő, sokoldalúan felhasználható növényt régen a [[tündér]]ekkel hozták kapcsolatba. Később [[Szűz Mária]] oltalmába ajánlották.
A [[sziromlevél|szirmok]] sárgásfehérek, a virágok kocsánya elálló szőrű. A [[csészelevél]] éréskor a vacokról nehezen leváló, pirosasfehér színű áltermésre simul. Száraz gyepekben fordul elő gyakrabban, májusban és júniusban virágzik.

{|
Szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, [[tejszínhab]]bal tálalva nagyon finom, de [[Lekvár|dzsem]]nek és sütemények készítésére is használjuk.
|[[Fájl:Fragaria viridis.jpeg|230px|none|bélyegkép|Csattogó szamóca]]
|[[Fájl:Fragaria viridis bluete.jpeg|230px|none|bélyegkép|Virág]]
|[[Fájl:Hügel-Erdbeere - Früchte.jpg|220px|none|bélyegkép|Gyümölcsök]]
|}


A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el.
==Fahéjillatú szamóca ''(F. moschata'' Duch.'')''==

Főleg tölgyesekben fordul elő. Indákat alig fejleszt.
[[Vas]]at (Fe), 9&nbsp;g [[fehérje|fehérjét]], 6&nbsp;g növényi zsírt, 72&nbsp;g [[szénhidrát]]ot, 7&nbsp;g szerves [[só]]t, 8&nbsp;g [[rostanyag]]ot tartalmaz kilogrammonként.
{|

|valign="bottom"|[[Fájl:Coccinella septempunctata2.jpg|260px|none|bélyegkép|Fahéjillatú szamóca]]
==Hatóanyagai==
|[[Fájl:FragariaMoschata.JPG|180px|none|bélyegkép|Levelek]]
Levelei flavonoidokat (kvercetint), [[cserzőanyag]]okat (ellagitanninokat), [[kávésav]] származékokat,<ref name=házipatika >{{cite web|url=https://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/szamoca_erdei/96|title=Szamóca, erdei|publisher=hazipatika.com|access date=2016-07-31}}</ref> [[citrál]]t, triterpén-alkoholt, nyomokban [[illóolajok|illóolajat]] tartalmaznak. Termésének magas a [[Aszkorbinsav|C-vitamin]] tartalma (100&nbsp;g termésben 60&nbsp;mg), valamint [[ásványi anyagok]] ([[kalcium]], [[kálium]], [[magnézium]], [[mangán]], [[vas]], [[cink]] található benne.<ref name=gyógy>{{cite web|url=http://timcsigyogynoveny.blogspot.hu/2013/05/erdei-szamoca-fragaria-vesca.html|title=Szamóca, erdei|publisher=hazipatika.com|date=2013-05-28|access date=2016-07-31|accessdate=2016-08-31|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160824225028/http://timcsigyogynoveny.blogspot.hu/2013/05/erdei-szamoca-fragaria-vesca.html#|archivedate=2016-08-24}}</ref>
|}

==Gyógyhatásai==
Főzetét szájnyálkahártya-gyulladás<ref name=házipatika /> és fogínysorvadás,<ref name=gyógy /> teáját gyomor-, és bélpanaszok, hasmenés,<ref name=házipatika /> aranyér esetén használják. Segít vérszegénység, fáradékonyság, [[máj]], [[lép]], [[Epe (anatómia)|epe]] működési zavarok ellen. Fagyási sérülésekre szárított terméséből hatásos szer készíthető.<ref name=gyógy />


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


== Forrás ==
== Források ==
*'''Priszter 1999:''' {{CitLib |aut=[[Priszter Szaniszló]] |tit=Növényneveink |subtit=A magyar és a tudományos növénynevek szótára |loc=Budapest |red=Mezőgazda Kiadó |ann=1999 |isbn=963 9121 22 3 |pag=}}
*'''Priszter 1999:''' {{CitLib |aut=[[Priszter Szaniszló]] |tit=Növényneveink |subtit=A magyar és a tudományos növénynevek szótára |loc=Budapest |red=Mezőgazda Kiadó |ann=1999 |isbn=963 9121 22 3 |pag=}}


== További információk ==
==Külső hivatkozások==
{{commonskat|Fragaria vesca}}
*[http://erdei-gyumolcs.lap.hu/ Erdei gyümölcsök]
*[http://erdei-gyumolcs.lap.hu/ Erdei gyümölcsök]


{{Gyógynövények}}
{{Gyógynövények}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}


[[Kategória:Rózsafélék]]
[[Kategória:Rózsafélék]]
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Évelők]]
[[Kategória:Magyarországon őshonos növények]]
[[Kategória:Gyümölcsök]]

A lap jelenlegi, 2022. január 5., 12:28-kori változata

Erdei szamóca
Az erdei szamóca jellegrajza.
Az erdei szamóca jellegrajza.
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rosoideae
Nemzetség: Eper (Fragaria)
Faj: F. vesca
Tudományos név
Fragaria vesca
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei szamóca témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei szamóca témájú médiaállományokat és Erdei szamóca témájú kategóriát.

Az erdei szamóca vagy szamóca, földi eper[1] (Fragaria vesca) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Fragaria nemzetségébe tartozó, a termesztett eperénél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, Magyarországon is őshonos növény. A Fragaria nemzetségnek az erdei szamócán kívül még két faja él hazánkban, ezeket gyakran (tévesen) szintén erdei szamócának nevezik. Diploid kromoszómaszámú faj.

Jellemzői[szerkesztés]

Gyöktörzsén hármasan összetett tojásdad, fűrészes szélű levelek vannak, valamint hosszú, legyökerező indákat fejleszt. Tőkocsányán bogas virágzatot hoz. Áprilistól júliusig virágzik.[2] Virágai öt fehér sziromlevélből állnak, melyek érintkeznek egymással. Levelei világoszöld színűek, fonákjuk selymesen szőrös, szélükön durván fűrészesek, hármasan összetettek.[2] A csészelevél éréskor elálló, nem simul a termésre. A termés csoportos aszmag. A vacokról könnyen leváló gyümölcs színe piros.[3]

Erdőszéleken, erdei tisztásokon, útszéleken fordul elő, majdnem egész Európában és Ázsiában megtalálható. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[4][5]

Erdei szamóca
Virág
Gyümölcsök

Felhasználása[szerkesztés]

Az erdőkben növő szamócát, mint a kertekben is bőven termő, a levegőt átható illattal betöltő, sokoldalúan felhasználható növényt régen a tündérekkel hozták kapcsolatba. Később Szűz Mária oltalmába ajánlották.

Szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, tejszínhabbal tálalva nagyon finom, de dzsemnek és sütemények készítésére is használjuk.

A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el.

Vasat (Fe), 9 g fehérjét, 6 g növényi zsírt, 72 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 8 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.

Hatóanyagai[szerkesztés]

Levelei flavonoidokat (kvercetint), cserzőanyagokat (ellagitanninokat), kávésav származékokat,[6] citrált, triterpén-alkoholt, nyomokban illóolajat tartalmaznak. Termésének magas a C-vitamin tartalma (100 g termésben 60 mg), valamint ásványi anyagok (kalcium, kálium, magnézium, mangán, vas, cink található benne.[7]

Gyógyhatásai[szerkesztés]

Főzetét szájnyálkahártya-gyulladás[6] és fogínysorvadás,[7] teáját gyomor-, és bélpanaszok, hasmenés,[6] aranyér esetén használják. Segít vérszegénység, fáradékonyság, máj, lép, epe működési zavarok ellen. Fagyási sérülésekre szárított terméséből hatásos szer készíthető.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Priszter 1999, 378. o.
  2. a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 144. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  3. Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 88. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2 
  4. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  5. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  6. a b c Szamóca, erdei. hazipatika.com
  7. a b c Szamóca, erdei. hazipatika.com, 2013. május 28. [2016. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 31.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]