Fénykeresők : Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában : Kommentált forrásgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum kamarakiállításához 2017. október = Lichtsucher: Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa : Kommentierte Quellensammlung zur Kabinettausstellunmore
Az utobbi evtizedek nemzetkozi felvilagosodas-kutatasanak egyik jelentős felismerese, hogy a 18. szazadi tudos tarsasagok, irodalom- es nyelvapolo egyesulesek, olvasokorok, gazdasagi es patriota egyesuletek, szabadkőműves paholyok... more
Az utobbi evtizedek nemzetkozi felvilagosodas-kutatasanak egyik jelentős felismerese, hogy a 18. szazadi tudos tarsasagok, irodalom- es nyelvapolo egyesulesek, olvasokorok, gazdasagi es patriota egyesuletek, szabadkőműves paholyok hatekonyan szolgaltak a reformeszmek terjedeset, osztonoztek az irodalom es a tudomanyok fejlődeset, hozzajarultak a tarsadalmi es politikai modernizaciohoz, előkeszitettek a polgarosodas folyamatat, es felerősitettek a nemzeti fuggetlensegre iranyulo torekveseket. Nem elhanyagolhato szerepet jatszottak szamos iro, koltő es tudos munkassagaban, a műgyűjtő tevekenyseg fokozodasaban es a muzeumi gyűjtemenyek kialakulasaban. A felvilagosult tarsasagok halozata minősegileg uj kommunikacios szerkezetet hozott letre, mely atfogta a tarsadalom tobb reteget, es elősegitette a rendi tarsadalomszerkezet felbomlasat. A tarsasagi mozgalom egyik sajatos formajakent a szabadkőműves paholyok elősegitettek az orszaghatarokon atnyulo ertelmisegi egyuttműkodest, s exkluzivi...
Az utóbbi húsz év irodalomtudományi önéletrajz-kutatásainak egyik felismerése, hogy az önéletrajz nem egységes műfaj, s a szövegek nyelvi-retorikai megformáltsága miatt az ún „önéletrajzi hitelesség” mindig fikció. A tényszerűség és a... more
Az utóbbi húsz év irodalomtudományi önéletrajz-kutatásainak egyik felismerése, hogy az önéletrajz nem egységes műfaj, s a szövegek nyelvi-retorikai megformáltsága miatt az ún „önéletrajzi hitelesség” mindig fikció. A tényszerűség és a fikcionalitás viszonyának az 1960-as évektől kb. az 1990-es évekig tartó intenzív vizsgálata után ma az olvasási és megértési figurákként, az önábrázolás színpadaiként értelmezett önéletrajzok medialitása, mintái, topikája és motívumai állnak a figyelem előterében. A sokáig paradigmatikusnak tartott kulcsszövegek lassan a háttérbe szorulnak, alműfajok, mint pl. a tudósönéletrajz, és kevert formák, mint pl. az önéletrajzi regény, egyre több figyelmet kapnak. Az önéletrajzi szerződés és az autofikció, illetőleg az autofikcionális írás koncepcióit tovább differenciálják. Új önéletrajzi formák lépnek a kutatás érdekkörébe, ismeretlen és kevéssé ismert szövegeket fedeznek fel és értelmeznek. Az egy-egy nemzeti nyelvű korpuszra összpontosító vizsgálatok mell...
Research Interests:
A francia- és törökországi száműzetésben 1716–1720 között írt Confessio peccatoris az európai önéletrajzi irodalom különleges darabja. A kegyelem a bűn/bűnbánat/bűnhődés gondolata mellett a mű másik vezérmotívuma. A dolgozat jellemzi a... more
A francia- és törökországi száműzetésben 1716–1720 között írt Confessio peccatoris az európai önéletrajzi irodalom különleges darabja. A kegyelem a bűn/bűnbánat/bűnhődés gondolata mellett a mű másik vezérmotívuma. A dolgozat jellemzi a kegyelemmel kapcsolatos fogalomhasználatot, bemutatja a kegyelem tipológiáját, funkcióit, elméletét és retorikáját, s megkísérli meghatározni Rákóczi kegyelemtanának eszmetörténeti kontextusát. Rákóczi a kegyelem által kiváltott megtérés aktusa felől láttatja önmagát, s életét a kegyelem perspektívájába állítja. A kegyelem eszméje magyarázó elvéként szolgál élete és a történelem fordulataira. A Confessio eredeti kísérlet a hivatalos egyházi kegyelem-felfogás és a janzenista nézetek egyeztetésére. Elvi megjegyzéseit Rákóczi alárendeli a morális kérdések tárgyalásának, s funkcionalizálja az elbeszélésben és a meditációban. Felfogása lényegében megegyezik Augustinuséval, s nem ellentétes Jansen koncepciójával sem.
Research Interests:
A jelen gyűjtemeny szorosan osszetartozik a Magyarorszagi gondolkodok 18. szazad, Bolcseszettudomanyok I. főcimmel 2010-ben, ugyanebben a sorozatban megjelent kotettel. Valogatasunk az I. kotethez hasonloan kritikai jegyzetekkel ellatott... more
A jelen gyűjtemeny szorosan osszetartozik a Magyarorszagi gondolkodok 18. szazad, Bolcseszettudomanyok I. főcimmel 2010-ben, ugyanebben a sorozatban megjelent kotettel. Valogatasunk az I. kotethez hasonloan kritikai jegyzetekkel ellatott forraskozles, melynek fő celja tajekoztatni a vallasi, vallaskritikai, erkolcsi, nevelesi, allamelmeleti, politikai, jogi, tarsadalmi es műveszeti, esztetikai gondolkodas 18. szazadi allapotarol, fontosabb kerdesfolteveseiről, celkitűzeseiről es alakulasarol, irodalmi es pragmatikus szovegek, valamint a megertest megkonnyitő jegyzetek segitsegevel. A gyűjtemenyben a negy temakorben osszesen szazhet, tobbsegeben nyomtatott, kisebb reszben keziratos forras reszlete olvashato, melyeknek korabban joval kevesebb, mint egyharmada jelent meg modern kiadasban. A szovegek kozul csaknem husz, latin, illetve nemet eredeti alapjan keszult forditas itt jelenik meg előszor. A valogatasban tobb olyan szerző is jelen van, akit eddig nem tartott szamon az irodalom- ...
Research Interests: Art()
()
The present collection of primary sources, comprised of printed and manuscript materials, offers a new approach to the history of learned societies and Freemasonry in Hungary in the 18th century. Materials include academic proposals,... more
The present collection of primary sources, comprised of printed and manuscript materials, offers a new approach to the history of learned societies and Freemasonry in Hungary in the 18th century. Materials include academic proposals, regulations of learned societies and reading circles, letters, pamphlets as well as Masonic constitutions, rituals, orations, essays, and a sentimental novel. In addition to the Latin- and German-language documents, some Hungarian-language sources of special importance are published in English translation. The sources in the first part of the collection illustrate the growing desire and ambition among Hungarian intellectuals for establishing national literature and science, and for raising the level of general literacy among the population. Starting from the diagnosis that, compared to other European countries, Hungary was quite backward in terms of cultivating the sciences, several people emphasized the need to raise the standards of public education, ...
Research Interests:
Nos recherches ont confirme l’affirmation de Bela Zolnai, a savoir que la bibliotheque refletait une certaine hostilite a l’egard des belles-lettres et de fortes tendances jansenistes. L’hypothese de Zolnai, selon laquelle « le programme... more
Nos recherches ont confirme l’affirmation de Bela Zolnai, a savoir que la bibliotheque refletait une certaine hostilite a l’egard des belles-lettres et de fortes tendances jansenistes. L’hypothese de Zolnai, selon laquelle « le programme culturel et educatif de Port-Royal a marque la bibliotheque de Rodosto »25, peut etre consideree juste. Une nouvelle thematique, meme si mineure, a ete revelee par les titres nouvellement identifies : des ouvrages relatifs a la Reforme etaient presents dans la bibliotheque. Le role de la litterature catholique et plus particulierement celui du courant janseniste ont ete confirmes. Il faut noter la presence des ouvrages fondamentaux du jansenisme, ainsi que celle de certains livres contre le jansenisme, ce qui rend possible de nuancer l’image de « Rakoczi janseniste ». Il faut remarquer de plus que les ouvrages theologiques et pieux recemment identifies renforcent le rapport a la religiosite, l’ascese et la mystique caracteristiques au XVIIe siecle.
Research Interests:
Research Interests: Art()
()
Die vorliegende Arbeit positioniert Marci Kakuk, den Romanzyklus Jenő J. Tersánszkys, im Kontext des modernen europäischen Romans und rückt das Werk in komparatistischer Perspektive in ein Spannungsfeld von Tradition und Innovation. Im... more
Die vorliegende Arbeit positioniert Marci Kakuk, den Romanzyklus Jenő J. Tersánszkys, im Kontext des modernen europäischen Romans und rückt das Werk in komparatistischer Perspektive in ein Spannungsfeld von Tradition und Innovation. Im Romanzyklus werden pikareske Erzählmuster aufgegriffen und originell weiterentwickelt, verbunden mit einer schelmenhaften Sprache, einer stilisierten Oralität und einer scheinbar mittellosen, doch hochkomplexen, ironischen Erzählweise. Neben Biographie und Werk des Autors werden Entstehung, Romanhandlung und Figurenkonstellation beleuchtet sowie Moralkritik, Weltsicht, Romanpoetik, Sprache und Erzählweise dargestellt. Den Problemen der deutschen Teilübersetzung ist ein eigenes Kapitel gewidmet.<br