A Volóci járás (ukránul: Воловецький район, magyar átírásban: Voloveckij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja északnyugati részén helyezkedett el; délről az egykori Szolyvai, nyugatról a Perecsenyi és a Nagybereznai járásokkal, északról a Lvivi területtel volt határos. Székhelye Volóc volt.
1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Bereg vármegye Alsóvereckei járása.
A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették; területét beolvasztották a Munkácsi járásba.
A Volóci járás a népvándorlás során vált fontos tranzithellyé, mivel itt található a Vereckei-hágó, amelyen keresztül biztonságos átjutás lehetséges a Kárpátokon túlról a Kárpát-medence felé.
A honfoglaló magyarok egy nagy része is itt lépett az új haza földjére. Később innen indultak a különböző Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai is. Az egyfajta keletre való nyitottságnak azonban negatív következménye is vannak, a térség amúgy is gyéren lakott falvai a rendszeres kijevi, halicsi és tatár támadások áldozatául esett.
Az első írásos említések Volócról a 15. század körül jelentek meg, amikor is a Perényi család birtokát képezte, majd a 17. században a munkácsi domíniumhoz, 1728-ban pedig Schönbornhoz került.
A Volóci járást jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Bereg vármegye Alsóvereckei járása, melynek területe lényegében azonos volt a mai Volóci járáséval.
Az Alsóvereckei járás 1904-ben vált ki a Szolyvai járásból, a csehszlovák uralom alatt 1928-ig tovább működött, majd beolvadt a Szolyvai járásba. Területe 1939-től Kárpátalja egészével ismét Magyarországhoz került és 1941-ben lett újra önálló járás a Beregi közigazgatási kirendeltségen belül.
Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolása után került a járási székhely Alsóvereckéről a vasúttal rendelkező Volócra, azóta a járás területe változatlan, de az 1960-as évek első felében, a szovjet közigazgatás teljes átszervezése (átmeneti felforgatása) alatt néhány évre ismét beolvadt a Szolyvai járásba.
A térség, habár nem tartozik a fejlett területek közé, kis túlzással kiváló infrastruktúrával rendelkezik. A legfontosabb vasút- és közútvonal, kőolaj- és villanyvezetékek mind itt lépnek át a Kárpátokon.
A járás lakói leginkább állattenyésztéssel és burgonyatermesztéssel foglalkoznak. Továbbá a járásban pár építő- és élelmiszeripari cég működik. Megjelenőben van még a gyógy- és hegyi turizmus is.
A volóci járásban elsősorban ukránok és ruszinok (98%) élnek. A környék ukrán lakossága alkotja a bojkók csoportját Kárpátalján. A második legnagyobb nemzetiség az oroszoké (1,3%).
Beregsziklás látképe
A Volóci járás területén található 26 település 15 helyi tanácshoz tartozik, melyek közül kettő városi jellegű települési tanács, a többi községi tanács. A tanácsok főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.
A Volóci járás területén 26 település található, közülük kettő városi jellegű település, a többi község. A települések főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.
Magyarosított név (1918) |
Magyar név (1944) |
Ukrán név (cirill betűkkel) |
Ukrán név (átírva) |
Rang[2] |
Tanács székhelye[3] |
Népesség (fő, 2001) |
Népesség (fő, 1941) |
Népesség (fő, 1910)
|
Ábránka |
Ábránka |
Абранка |
Abranka |
ö.t.k. |
- |
589 |
526 |
348
|
Alsóhatárszeg |
Nagyrosztoka |
Розтока |
Roztoka |
k.t.szh. |
helyben |
483 |
804 |
592
|
Alsóverecke |
Alsóverecke |
Нижні Ворота |
Nizsnyi Vorota |
k.t.szh. |
helyben |
2504 |
2353 |
1935
|
Bagolyháza |
Bilaszovica |
Біласовиця |
Bilaszovicja |
k.t.szh. |
helyben |
516 |
507 |
355
|
Beregbárdos |
Oroszbukóc |
Буковець |
Bukovec |
ö.t.k. |
- |
598 |
754 |
564
|
Beregsziklás |
Serbóc |
Щербовець |
Scserbovec |
k.t.szh. |
helyben |
251 |
425 |
386
|
Csendes |
Tiszova |
Тишів |
Tisiv |
k.t.szh. |
helyben |
517 |
503 |
396
|
Felsőgereben |
Felsőhrabonica |
Верхня Грабівниця |
Verhnya Hrabivnicja |
tsk. |
Vezérszállás |
422 |
587 |
577
|
Felsőverecke |
Felsőverecke |
Верхні Ворота |
Verhnyi Vorota |
ö.t.k. |
- |
2258 |
1885 |
1410
|
Hidegrét |
Páskóc |
Пашківці |
Paskivci |
tsk. |
Beregsziklás |
153 |
128 |
91
|
Izbonya |
Zbún |
Збини |
Zbini |
tsk. |
Szarvasháza |
221 |
159 |
129
|
Jávor |
Jalova |
Ялове |
Jalove |
tsk. |
Vezérszállás |
278 |
242 |
133
|
Kanora |
Kanora |
Канора |
Kanora |
tsk. |
Volóc |
792 |
786 |
647
|
Katlanfalu |
Kotilnica |
Котельниця |
Kotelnicja |
tsk. |
Csendes |
444 |
495 |
404
|
Kisszolyva |
Szkotárszka |
Скотарське |
Szkotarszke |
ö.t.k. |
- |
1413 |
1335 |
1085
|
Latorcafő |
Laturka |
Латірка |
Latyirka |
tsk. |
Bagolyháza |
599 |
808 |
639
|
Nagycserjés |
Kicsorna |
Кічерний |
Kicsernij |
tsk. |
Alsóhatárszeg |
421 |
548 |
376
|
Pereháza |
Perekraszna |
Перехресний |
Perehresznij |
tsk. |
Alsóhatárszeg |
360 |
318 |
212
|
Rákócziszállás |
Rákócziszállás |
Завадка |
Zavadka |
tsk. |
Verebes |
1087 |
927 |
790
|
Rekesz |
Zagyilszka |
Задільське |
Zagyilszke |
tsk. |
Alsóverecke |
415 |
367 |
334
|
Szarvasháza |
Zsdenyova |
Жденієво |
Zsdenyijevo |
v.j.t. |
helyben |
1128 |
934 |
754
|
Timsor |
Timsor |
Лази |
Lazi |
ö.t.k. |
- |
1024 |
770 |
515
|
Verebes |
Verbiás |
Верб'яж |
Verbjazs |
k.t.szh. |
helyben |
916 |
999 |
889
|
Vezérszállás |
Pudpolóc |
Підполоззя |
Pidpolozza |
k.t.szh. |
helyben |
798 |
408 |
385
|
Volóc |
Volóc |
Воловець |
Volovec |
v.j.t. |
helyben |
5178 |
2295 |
1538
|
Zúgó |
Hukliva |
Гукливий |
Huklivij |
ö.t.k. |
- |
2109 |
1775 |
1604
|
A járás területén 1944-ben még további hat község létezett a fent felsoroltakon kívül. Ezek az alábbiak voltak 1918-ban, illetve 1944-ben érvényes magyar nevükkel és mai hovatartozásukkal.
Magyarosított név (1918) |
Magyar név (1944) |
Hova tartozik |
Népesség (fő, 1941) |
Népesség (fő, 1910)
|
Borzfalva |
Borszucsina |
Bagolyháza |
132 |
110
|
Felsőhatárszeg |
Kisrosztoka |
Alsóhatárszeg |
406 |
320
|
Medvefalva |
Medvezsa |
Csendes |
151 |
113
|
Miskafalva |
Miskarovica |
Bagolyháza |
206 |
125
|
Sebesfalva |
Felsőbisztra |
Katlanfalu |
244 |
172
|
Újrosztoka |
Újrosztoka |
Verebes |
390 |
327
|
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
- ↑ v.j.t. = városi jellegű település
ö.t.k. = önálló tanácsú község
k.t.szh. = községi közös tanács székhelye
tsk. = társközség
- ↑ Társközségeknél a székhely megnevezése, önálló tanácsú település esetén "-", közös tanács székhelyénél pedig "helyben"
|
---|
Járások | |
---|
Területi alárendeltségű városok | |
---|
|
---|
Városi jellegű települések | |
---|
Községek | |
---|