Tépe község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Hajdú-Bihar vármegyében, Derecskétől délre, a Kálló vize mellett fekvő település.
Tépe ősi nemesi birtok volt, melyet már 1311-ben említettek a korabeli oklevelek Thepa néven. A falu ekkor Dósa nádor birtoka volt. A 13. század végén a települést Rafael bán birtokaként említették, később pedig a váradi székeskáptalan prépostja, 1491-től a Kőváry család volt a település tulajdonosa. 1552-ben Szemere Sebestyén, 1595-ben pedig a Ravazdyak birtokaként említették.
1647-ben I. Rákóczi György fejedelem az itt levő nemesi kúriát Kis Márton nevű vitézének, a körösszegi hajdúk kapitányának adományozta.
Tépéhez tartoztak a Major és Mérges puszták is.
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 1,8%, református 73,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,5% (6,6% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 95,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt református, 1,6% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 18,7% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).[12]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.