A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket. Nyelvemlékké gyakorlatilag bármilyen lejegyzett szöveg válhat.
A nyelvemlékeket a következő csoportokba szokás osztani:
- Szórványok – A vizsgált nyelv szavai, mondatai egy javarészt más nyelvű szövegbe ágyazódva helyezkednek el. (Legismertebb magyar példája a Tihanyi alapítólevél.)
- Glosszák – Magyarázatok, feljegyzések az adott nyelven.
- Tulajdonnévjegyzékek – Az adott nyelven beszélők neveit lajstromzó listák. (Például a magyar "A tihanyi apátság birtokösszeírása".)
- Tárgylajstromok – A hétköznapi élet eszközeinek a felsorolása az adott nyelven.
- Egyéb felsorolások
- Szójegyzékek – kisebb terjedelmű szótárak, a szavak mellékjelentéseinek értékelése nélkül, velük alkotott kifejezések mellőzésével.
- Szótárak – a nyelv szavainak átfogóbb és bővebb fordításai, értelmezései.
- Szövegek – a nyelvet legjobban jellemző, összefüggő mondatokból álló írások.
- Az összes ómagyar kori szövegemlék betűhű szövege elérhető és kereshető az Ómagyar korpuszban. Emellett néhány szövegemlék mai magyarra normalizált változata és a hozzá tartozó morfológiai elemzés is elérhető.