A manx nyelv vagy manx gael (saját nyelven Yn Ghaelg, Yn Ghailck) a Skócia és Észak-Írország közti kis szigeten, Man-szigetén beszélt gael nyelv. A modern ír és skót gael nyelvhez áll közel. Az indoeurópai nyelvcsaládon belül a kelta nyelvek csoportjába tartozik. 2009-2022 közt - utólag átmenetileg - kihalt nyelv volt az UNESCO szerint.[forrás?]
A nyelv a 10. és 17. század között vált ki a középírből és fejlődött saját útján, ám a 19. századra használatát kiszorította az angol. 1848-ban Joseph George Cumming angol régész azt írta: "Csupán néhány személyt találhatni (és ne a fiatalok között keressük őket), akik nem angolul beszélnek." Henry Jenner cornwalli keltológus becslése szerint 1874-ben Man sziget lakosságának 30%-a beszélte a nyelvet (41 084-ből 12 340). 1901-ben a hivatalos adatok szerint a lakosság 9,1%-a beszélte valamilyen szinten a manxot, ez az érték 1921-re 1,1%-ra csökkent. A lehetséges okok között első helyen említendő: a Man szigeti szülők úgy gondolták, hogy gyermekeik boldogulásának kulcsa az angol nyelv ismerete, így manxra egyre kevesebben taníttatták gyerekeiket. A 20. század közepére már csak néhány öreg anyanyelvi beszélő maradt, köztük az utolsó, Ned Maddrell 1974. december 27-én halt meg.
A manx nyelv védelmében 1899-ben alakult meg az Yn Cheshaght Ghailckagh társaság, de igazán hatékony munkára, látványos eredményekkel csak a 20. század végén került sor, s ehhez sok segítség érkezett külföldről is. Az ekkor bevezetett rehabilitációs programnak köszönhetően sokan második nyelvként tanulják ma is a manxet. Az angol–manx kétnyelvűek száma is nő, köszönhetően annak, hogy egyre több gyereknek a helyi nyelvet is beszélő szülei vannak, így az otthon falai között beszélt nyelv ismét a manx lett. A Man szigeti önkormányzat kezdeményezésére 2003-ban megkezdődött a tanítás a Bunscoill Ghaelgagh-ban, és második nyelvként oktatják több általános és középiskolában. Az Isle of Man College-ban és a Centre for Manx Studiesban is egyre több lehetőség nyílik a manx nyelv tanulására, a szigeten kívül pedig az Edinburgh-i Egyetemen folyik oktatás a Man sziget kultúrájáról, történelméről és nyelvéről. Ma már léteznek manx nyelvű drámakörök, s 1984-ben elkészült az első manx nyelvű film is: a 22 perces, 18. századi manx népzenével aláfestett Ny Kiree fo Niaghtey / Bárány a hó alatt című alkotás, amelyet a Cardiffban rendezett V. Kelta Filmes és Televíziós Fesztiválon mutattak be.
A 2001. évi népszámlálás alapján a 76 315 főnyi lakosság 2,2%-a, azaz 1689 Man szigeti beszéli a manx nyelvet. A hagyományos manx nevek kezdenek újra népszerűvé válni a szigeten, női nevekben különösen a Moirrey, Voirrey (a Mary/Mária manx megfelelői), Breeshey, Breesha (Bridget/Brigitta), Aalish/Ealish (Alice/Alíz), a férfi nevek között az Illiam (William/Vilmos), Orry (régi Man szigeti király), Juan (Jack/Jakab), Ean (John/János), Pherick (Patrick/Patrik). Nem ritkák az olyan, a régmúltig visszavezethető kelta-germán nevek sem, mint a Fenalla (Fionnuala néven a kelta mitológia hősnője) és a Freya (az óészaki mitológia istennője).
A manx helyesírás nem a klasszikus kiejtéskövető gael szabályokat tükrözi, hanem walesi és angol hatásról árulkodik. Ennek megfelelően használja például az angolban megszokott y és w betűket, illetve az oo és ee betűkapcsolatokat. Példával érzékeltetve: a sziget manx nevének kiejtés utáni írásmódja az ír helyesírás szerint Oileán Mhanainn, skót helyesírás szerint pedig Eilean Mhanainn volna, míg ugyanazon hangsor manx írásmódja: Ellan Vannin.
Az alábbi példában egy mondat mai és hagyományos manx írásmódját látjuk, illetve összevetésül az ír és skót megfelelőjét is:
- Mai manx: Ta’n Gaelg feer ghoan çheumooie jeh Ellan Vannin, agh fod pobble ennagh screeu ee ayns çheeryn elley.
- Hagyományos gael írású manx: Tà’n Ghaelg fìor-ghónn teabh a-muigh de Eilean Mhannain, ach faod pobal eanach scrìobh ì ans tìoran eile.
- Ír: Tá an Ghaeilge an-ghann (fíor-ghann) taobh amuigh de Oileán Mhannanáin, ach féadann daoine [pobal] éigin(each) í a scríobh i dtíortha eile.
- Skót gael: Tha a’ Ghàidhlig glé ghann (fìor-ghann) taobh a-muigh de Eilean Mhannain, ach faodaidh daoine [pobal] igint(each) ì a sgrìobhadh ann an tìrean eile.
Ha létezett is manx írásbeliség a reformáció előtt, nyomai elmosódtak, történeti emlékei eltűntek az eltelt századok során. Az egységesített manx helyesírás elterjedése az 1700-as évekre tehető, amikor anglikán templomokban e rendszer alapján kezdtek írni. Az új helyesírást a walesi születésű John Phillips (1605–1633) dolgozta ki, aki lefordította manxra az anglikán egyházak szertartáskönyvét (Book of Common Prayer).
Manx nyelvű feliratokkal találkozhatunk az utcákon, az üzletekben és a közintézményekben is, de a manx nyelvből hiányoznak a modern üzleti, közgazdasági és jogi kifejezések megfelelői, így használata ezekre nem terjed ki.
Az üzleti és az önkormányzati dolgozók viszonyulása a manx nyelv használatához változó, a pozitív fogadástól az elutasításig mindenféle vélemény megtalálható. A nyelvet beszélők néha ódzkodnak a manx használatától, vagy az ellenséges fogadtatástól félve nem ismerik el, hogy beszélik a nyelvet.
A kizárólag angolul beszélő közösségekben – hasonlóan a 19. századhoz – ellenszenvet válthat ki a manx nyelv használata, hiszen a számukra érthetetlen nyelv használatával kirekesztettnek érzik magukat a társalgásból. Ezért a manx nyelvet beszélők száma folyamatosan csökken, mára a legtöbb Man szigeti elfelejtette a nyelv alapjait és képtelen megfelelően kiejteni a manx hely- és utcaneveket.
A manxot továbbra is használják az évenkénti Tynwaldon, amikor az ún. olvasó (Yn Lhaihder) kihirdeti az új törvényeket.
A manxot mint regionális nyelvet elismerte a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, illetve a Brit–Ír Tanács, viszont a manx kultúra ápolása nem tartozik a gael nyelvű közösségeket összefogó Columba Project célkitűzései közé.
Az 1600-as éveket megelőző korokból nem ismerünk manx nyelvemléket. A Bibliát és az anglikán egyház hivatalos szertartáskönyvét, a Book of Common Prayert a 17–18. században fordították le. A hagyományos manx öröménekek, a carvalok éneklésének hagyománya ma is él.
Hasonlóan a többi modern kelta nyelvhez, a manxban is megtalálható a mássalhangzó-hasonulás jelensége, azaz a szókezdő mássalhangzó átalakul a morfológiai és/vagy szintaktikai kontextusból fakadó mássalhangzóvá. A manx nyelvre a mássalhangzók zöngétlenedése jellemző, míg a többi rokon nyelvre a zöngésedés is. A 20. század vége felé ez a rendszer már megbomlott, hiszen a nyelvtanulók nem tudták olyan pontosan megtanulni, hogy mikor alkalmazandó a hasonulás.
Mássalhangzók zöngésedése a manx nyelvben
eredeti mássalhangzó |
zöngétlenedett változat |
zöngésedett változat
|
p [p] |
ph [f] |
b [b]
|
t, th [t] |
h [h] |
d [d]
|
çh [tʃ] |
h [h] |
j [d͡ʒ]
|
c, k lágy (palatális) [c] |
ch [ç] |
g [ɟ]
|
c, k kemény (veláris) [k] |
ch [x] |
g [ɡ]
|
b [b] |
v [v, w] |
m [m]
|
bw [bw] |
w [w] |
mw [mw]
|
d, dh [d] |
gh [ɣ] |
n[n]
|
j [d͡ʒ] |
y [j] |
n'y [nj]
|
g lágy (palatális) [ɟ] |
y, gh [j] |
ng [ŋ]
|
g kemény (veláris) [ɡ] |
gh [ɣ] |
ng [ŋ]
|
f [f] |
- |
v [v]
|
s [s] |
h [h] or t [t] |
s [s]
|
st [st] |
t [t] |
st [st]
|
sl [sl] |
cl [cl] or l [l] |
sl [sl]
|
sh [ʃ] |
h [h, ç] |
sh [ʃ]
|
m [m] |
v [v, w] |
m [m]
|
mw [mw] |
w [w] |
mw [mw]
|
Skót gael megfelelő
|
Ír megfelelő
|
Manx gael megfelelő
|
Magyarul
|
Fàilte |
Fáilte |
Failt |
Üdv
|
Halò |
Haileo vagy Dia dhuit (szó szerint ’Isten legyen veled’) |
Hello |
Helló
|
Latha math |
Lá maith |
Laa mie |
Jó napot!
|
Ciamar a tha thu? |
Conas atá tú? (Cad é mar atá tú? Ulsterben) |
Kys t’ou? |
Hogy vagy?
|
Ciamar a tha sibh? |
Conas atá sibh? (Cad é mar atá sibh? Ulsterben) |
Kanys ta shiu? |
Hogy vagytok?
|
Madainn mhath |
Maidin mhaith |
Moghrey mie |
Jó reggelt!
|
Feasgar math |
Trathnóna maith |
Fastyr mie |
Jó napot!
|
Oidhche mhath |
Oíche mhaith |
Oie vie |
Jó éjszakát-
|
Ma ’s e do thoil e |
Más é do thoil é |
My saillt |
Ha lenne szíves…
|
Ma ’s e (bh)ur toil e |
Más é bhur dtoil é |
My salliu |
Ha lennének szívesek…
|
Tapadh leat |
Go raibh maith agat |
Gura mie ayd |
Köszönöm.
|
Tapadh leibh |
Go raibh maith agaibh |
Gura mie eu |
Köszönjük.
|
Dè an t-ainm a tha ort? |
Cad é an t-ainm atá ort? or Cad is ainm duit? |
Cre’n ennym t’ort? |
Hogy hívnak?
|
Dè an t-ainm a tha oirbh? |
Cad é an t-ainm atá oraibh? |
Cre’n ennym t’erriu? |
Mi a nevetek?
|
Is mise… |
Is mise… |
Mish… |
… vagyok
|
Slàn leat |
Slán leat |
Slane lhiat |
Szia (búcsúzás)
|
Slàn leibh |
Slán libh |
Slane lhiu |
Sziasztok (búcsúzás)
|
Dè a tha seo? |
Cad é seo? |
Cre shoh? |
Mi ez?
|
Slàinte |
Sláinte |
Slaynt |
Egészség! (koccintáskor)
|
Manx
|
magyar
|
Legközelebbi ír megfelelő
|
Legközelebbi skót-gaelic megfelelő
|
Moghrey mie
|
Jó reggelt!
|
Maidin mhaith
|
Madainn mhath
|
Fastyr mie
|
Jó estét!
|
Tráthnóna maith
|
Feasgar math
|
Slane lhiat. Slane lhiu
|
Viszlát!
|
Slán leat, Slán libh
|
Slàn leat, Slàn leibh
|
Gura mie ayd, Gura mie eu
|
Köszönöm.
|
Go raibh maith agat, Go raibh maith agaibh
|
tapadh leat, tapadh leibh
|
baatey
|
hajó
|
bád
|
bàta
|
barroose
|
busz
|
bus
|
bus
|
blaa
|
virág
|
bláth
|
blàth
|
booa
|
tehén
|
bó
|
bò
|
cabbyl. egh
|
ló
|
capall, each
|
capall, each
|
cashtal
|
kastély
|
caisleán, caiseal
|
caisteal
|
creg
|
szikla
|
carraig
|
carraig, creag
|
eeast
|
hal
|
iasc
|
iasg
|
ellan
|
sziget
|
oileán
|
eilean
|
gleashtan
|
szekér
|
gluaisteán, carr
|
càrr
|
kayt
|
macska
|
cat
|
cat
|
moddey
|
kutya
|
madra, madadh
|
madadh
|
shap
|
bolt
|
siopa
|
|
thie
|
ház
|
tigh, teach
|
taigh
|
eean
|
madár
|
éan
|
eun, ian
|
jees
|
pár
|
beirt, dís
|
dithis
|
oik
|
iroda
|
oifig
|
oifis
|
ushtey
|
víz
|
uisce
|
uisge
|
Manx
|
magyar
|
legközelebbi ír megfelelő
|
legközelebbi skót-gaelic megfelelő
|
un / nane
|
egy
|
aon (a haon) / amháin
|
aon
|
daa / jees
|
kettő
|
dó, dhá / beirt / dís
|
dà / dithis
|
tree
|
három
|
trí
|
trì
|
kiare
|
négy
|
ceathair, ceithre
|
ceithir
|
queig
|
öt
|
cúig
|
còig
|
sheh
|
hat
|
sé
|
sia
|
shiaght
|
hét
|
seacht
|
seachd
|
hoght
|
nyolc
|
ocht (a hocht)
|
ochd
|
nuy
|
kilenc
|
naoi
|
naoi
|
jeih
|
tíz
|
deich
|
deich
|
nane jeig
|
tizenegy
|
aon déag
|
aon deug
|
daa yeig
|
tizenkettő
|
dó dhéag
|
dà dheug
|
- Fodor I. (szerk.): A világ nyelvei, Akadémiai, Bp. (1999).
- Broderick, G.: A handbook of late spoken Manx 1-3, Niemeyer, Tübingen (1984-86).
- Broderick, G.: in Ball. M.-J., Fife, J. (szerk.): The Celtic languages, Routledge, London (1993).
- Wilf, G.: Language conservancy or: Can the anciently established British minority languages survive. in Gorter D., Hoekstra J. F., Jansma,, L. G., Ytsma, J. (eds.): Fourth International Conference on Minority Languages (Vol. II: Western and Eastern European Papers ed.) Bristol, Mulitilingual Matters pp. (1990) 53–67.