Lápos réti talaj
A lápos réti talaj talajgenetikai szempontból a réti talajok, diagnosztikai alapon a mezőségi talajok osztályán belül azoknak a talajféleségeknek a jelölése, amelyek kialakulásában döntő szerepet játszik az erőteljes túlnedvesedésnek való állandó vagy közel állandó kitettség (vízborítottság vagy közeli talajvíz), de a láptalajoktól eltérően a tőzegképződés folyamata nem indult meg. A többi réti talajénál a lazább, morzsalékosabb szerkezetű feltalajban végbemenő szervesanyag-felhalmozódás erőteljesebb, humusztartalma amazokénál és a láptalajokénál egyaránt magasabb. Homoktalajok esetében 4–10%-os, vályog- és agyagtalajoknál 7–20%-os humusztartalom esetében beszélhetünk lápos réti talajról. További fontos uralkodó talajképződési folyamat a mélyebb rétegekben a túlnedvesedés okozta levegőtlenség következtében fellépő vasmozgás, glejképződés, ami a láptalajokra nem jellemző, a többi rétitalaj-féleségben pedig a glejképződés mellett megfigyelhetőek a lápos réti talajokban elenyésző kilúgzási és sófelhalmozási folyamatok is.[1]
Lápos réti talajok Magyarországon[szerkesztés]
A MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának agrotopográfiai térképei alapján Magyarország összterületének mintegy 2,2%-át borítják lápos réti talajok kb. 2100 km²-en. Ennek a fele, 50,6%-a az Alföld, 24,7%-a a Kisalföld, 17,2%-a pedig a Dunántúli-dombság vidékén található, de számottevő lápos réti talajjal borított területek találhatóak a Nyugat-magyarországi peremvidéken is.[2]
| Középtáj | Nagytáj | Lápos réti talaj (%) | Megjegyzések | |
|---|---|---|---|---|
| 1.1 | Duna menti síkság | Alföld | 5,9 |
Alsónémedi és Dabas vidékén kb. kb. 210 km²-en, Ócsa környékén kb. 80 km²-en jelentős kiterjedésben, gyenge termékenységi mutatóval, főként rétként hasznosítva. |
| 1.2 | Duna–Tisza közi síkvidék | Alföld | 4,7 |
Jelentős kiterjedésű területeken a Kiskunsági-homokháton, lápréti növényállományokkal (kb. 250 km²), a Bugaci-homokháton löszös talajképző kőzeten (kb. 40 km²), a Pilis–Alpári-homokháton pedig gyephasznosítású foltokban (kb. 25 km²). |
| 1.3 | Bácskai-síkvidék | Alföld | 0,9 |
A Bácskai löszös síkságon kisebb gyepterületek talaja (kb. 15 km²). |
| 1.4 | Mezőföld | Alföld | 5 |
A Sárvíz-völgy legnagyobb kiterjedésű, elsősorban rétként hasznosított talajtípusa (kb. 155 km²), emellett foltokban a Sió-völgyben (kb. 35 km²), valamint a sárréti Séd-völgyben (kb. 10 km²). |
| 1.5 | Dráva menti síkság | Alföld | 0 |
|
| 1.6 | Felső-Tisza-vidék | Alföld | 2,9 |
A Szatmári-síkon nagyobb foltban erősen savanyú kémhatású (kb. 80 km²). |
| 1.7 | Közép-Tisza-vidék | Alföld | 0 |
|
| 1.8 | Alsó-Tisza-vidék | Alföld | 0 |
|
| 1.9. | Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság | Alföld | 0 |
|
| 1.10 | Nyírség | Alföld | 1,9 |
A Nyírség mélyebb fekvésű középső, déli és délkeleti tájain foltokban (kb. 90 km²). |
| 1.11 | Hajdúság | Alföld | 0 |
|
| 1.12 | Berettyó–Körös-vidék | Alföld | 0,1 |
|
| 1.13 | Körös–Maros köze | Alföld | 0 |
|
| 2.1 | Győri-medence | Kisalföld | 12,1 |
Nagy kiterjedésben, gyenge termékenységi mutatókkal a Csornai-síkon, elsősorban Csorna vidékén (kb. 150 km²) és a Hanságban (kb. 130 km²), de legelő és kaszáló hasznosítású lápos réti talaj borítja a felszínt foltokban a Mosoni-síkon (kb. 25 km²) is. |
| 2.2 | Marcal-medence | Kisalföld | 12,7 |
A Marcal-völgyben és a folyóba futó kemenesaljai patakvölgyekben uralkodó, öntésanyagon képződött, vályogos összetételű talajtípus (kb. 110 km²). Hasonlóképpen gyakori talajtípus a Pápa–Devecseri-sík ártereinek allúviumán (kb. 95 km²). |
| 2.3 | Komárom–Esztergomi-síkság | Kisalföld | 0 |
|
| 3.1 | Alpokalja | Nyugat-magyarországi-peremvidék | 0 |
|
| 3.2 | Sopron–Vasi-síkság | Nyugat-magyarországi-peremvidék | 0,2 |
|
| 3.3 | Kemeneshát | Nyugat-magyarországi-peremvidék | 2,3 |
A Cinca-, a Kodó-patakok és a Sárvíz völgyében (kb. 30 km²). |
| 3.4 | Zalai-dombság | Nyugat-magyarországi-peremvidék | 3,6 |
A Felső-Zala-völgy jellegzetes talajképződménye a vályog mechanikai összetételű, karbonátos lápos réti talaj (kb. 60 km²), további kisebb foltjai találhatóak a Principális-völgy északi részén (kb. 25 km²), az Egerszeg–Letenyei-dombság és a Göcsej folyóvölgyeiben (kb. 25 km²). |
| 4.1 | Balaton-medence | Dunántúli-dombság | 4,5 |
A Kis-Balaton egykor vízzel borított medencéjében kb. 35 km²-en, a Balaton-parti déli sík vízjárta területein és a Tapolcai-medence mélyebb fekvésű térszínein kb. 15-15 km²-en. |
| 4.2 | Külső-Somogy | Dunántúli-dombság | 4,8 |
A középtáj déli és keleti részének patakvölgyeiben (kb. 90, ill. 50 km²). |
| 4.3 | Belső-Somogy | Dunántúli-dombság | 1,4 |
Nyugat-Belső-Somogy északi, a Kis-Balaton-medencével határos peremén (kb. 30 km²). |
| 4.4 | Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék | Dunántúli-dombság | 2,5 |
Az Észak-Zselic patakvölgyeiben (kb. 90 km²), valamint a Völgységben a Kapos völgyében (kb. 15 km²). |
| 5.1 | Bakony-vidék | Dunántúli-középhegység | 0 |
|
| 5.2 | Vértes–Velencei-hegyvidék | Dunántúli-középhegység | 0,3 |
|
| 5.3 | Dunazug-hegyvidék | Dunántúli-középhegység | 0 |
|
| 6.1 | Visegrádi-hegység | Észak-magyarországi-középhegység | 0 |
|
| 6.2 | Börzsöny | Észak-magyarországi-középhegység | 0 |
|
| 6.3 | Cserhát-vidék | Észak-magyarországi-középhegység | 0,1 |
|
| 6.4 | Mátra-vidék | Észak-magyarországi-középhegység | 0 |
|
| 6.5 | Bükk-vidék | Észak-magyarországi-középhegység | 0 |
|
| 6.6 | Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék | Észak-magyarországi-középhegység | 0 |
|
| 6.7 | Tokaj–Zempléni-hegyvidék | Észak-magyarországi-középhegység | 0 |
|
| 6.8 | Észak-magyarországi-medencék | Észak-magyarországi-középhegység | 0 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stefanovits 1992 246–247., 253–255. o.
- ↑ A lápos réti talaj területi megoszlására vonatkozó forrás: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
Források[szerkesztés]
- ↑ Stefanovits 1992: Stefanovits Pál: Talajtan. 3. kiad. Budapest: Mezőgazda. 1992. ISBN 9638160012