„Erdei szamóca” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Gyümölcsök kategória hozzáadva |
Javítás |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]] |
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]] |
||
}} |
}} |
||
Az '''erdei szamóca''' vagy '''szamóca''', '''földi eper'''<ref>Priszter 1999, 378. o.</ref> ''(Fragaria vesca)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] ''Fragaria'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségébe]] tartozó, a |
Az '''erdei szamóca''' vagy '''szamóca''', '''földi eper'''<ref>Priszter 1999, 378. o.</ref> ''(Fragaria vesca)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] ''Fragaria'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségébe]] tartozó, a termesztett szamócánál kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, [[Magyarország]]on is őshonos növény. A ''Fragaria'' nemzetségnek az erdei szamócán kívül még két faja él hazánkban, de ezeket gyakran (tévesen) szintén erdei szamócának nevezik. [[Diploid]] [[kromoszóma]]számú faj. |
||
Kénytelen voltam kijavítani, mert sajnos a közhiedelemmel ellentétben a szamóca és az eper két különböző növény. A szamóca egy kúszó-, az eper pedig egy fás szárú (fa), csoportos csonthéjas gyümölcsöt termő növény. Nem sok közük van egymáshoz. Az viszont kifejezetten problémásnak tartom, hogy a wikipédián nem helytálló információk vannak és ezzel félrevezetik az olvasókat, keresőket. További infóért javaslom lenti linket. |
|||
http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/junius/szamoca.html |
|||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
A lap 2015. június 2., 22:21-kori változata
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az erdei szamóca jellegrajza.
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Fragaria vesca L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdei szamóca témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei szamóca témájú médiaállományokat és Erdei szamóca témájú kategóriát. |
Az erdei szamóca vagy szamóca, földi eper[1] (Fragaria vesca) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Fragaria nemzetségébe tartozó, a termesztett szamócánál kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, Magyarországon is őshonos növény. A Fragaria nemzetségnek az erdei szamócán kívül még két faja él hazánkban, de ezeket gyakran (tévesen) szintén erdei szamócának nevezik. Diploid kromoszómaszámú faj.
Kénytelen voltam kijavítani, mert sajnos a közhiedelemmel ellentétben a szamóca és az eper két különböző növény. A szamóca egy kúszó-, az eper pedig egy fás szárú (fa), csoportos csonthéjas gyümölcsöt termő növény. Nem sok közük van egymáshoz. Az viszont kifejezetten problémásnak tartom, hogy a wikipédián nem helytálló információk vannak és ezzel félrevezetik az olvasókat, keresőket. További infóért javaslom lenti linket.
http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/junius/szamoca.html
Jellemzői
Gyöktörzsén hármasan összetett tojásdad, fűrészes szélű levelek vannak, valamint hosszú, legyökerező indákat fejleszt. Tőkocsányán bogas virágzatot hoz. Kevés virágának szirmai fehérek. A csészelevél éréskor elálló, nem simul a termésre. A termés csoportos aszmag. A vacokról könnyen leváló gyümölcs színe piros.[2] Erdőkben fordul elő, áprilistól júliusig virágzik.
 |
 |
 |
Felhasználása
Az erdőkben növő szamócát, mint a kertekben is bőven termő, a levegőt átható illattal betöltő, sokoldalúan felhasználható növényt régen a tündérekkel hozták kapcsolatba. Később Szűz Mária oltalmába ajánlották.
Szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, tejszínhabbal tálalva nagyon finom, de dzsemnek és sütemények készítésére is használjuk.
A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el.
Csersavat, C-vitamint, illóolajat, vasat (Fe), 9 g fehérjét, 6 g növényi zsírt, 72 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 8 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.
Jegyzetek
- ↑ Priszter 1999, 378. o.
- ↑ Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 88. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2
Forrás
- Priszter 1999: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. ISBN 963 9121 22 3
