„Erdei szamóca” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Yera (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 80.99.242.54 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
(24 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
14. sor: | 14. sor: | ||
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]] |
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]] |
||
}} |
}} |
||
{{más2|eper (növénynemzetség)|eper (növényfaj)}} |
|||
Az '''erdei szamóca''' vagy '''szamóca''', '''földi eper'''<ref>Priszter 1999, 378. o.</ref> ''(Fragaria vesca)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] ''Fragaria'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségébe]] tartozó, a [[Eper (növényfaj)|termesztett eper]]énél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, [[Magyarország]]on is őshonos növény. A ''Fragaria'' nemzetségnek az erdei szamócán kívül még két faja él hazánkban, |
Az '''erdei szamóca''' vagy '''szamóca''', '''földi eper'''<ref>Priszter 1999, 378. o.</ref> ''(Fragaria vesca)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] ''Fragaria'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségébe]] tartozó, a [[Eper (növényfaj)|termesztett eper]]énél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, [[Magyarország]]on is őshonos növény. A ''Fragaria'' nemzetségnek az erdei szamócán kívül még két faja él hazánkban, ezeket gyakran (tévesen) szintén erdei szamócának nevezik. [[Ploidia|Diploid]] [[kromoszóma]]számú faj. |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
Gyöktörzsén hármasan összetett tojásdad, fűrészes szélű levelek vannak, valamint hosszú, legyökerező [[Inda|indá]]kat fejleszt. Tőkocsányán bogas [[virágzat]]ot hoz. |
Gyöktörzsén hármasan összetett tojásdad, fűrészes szélű levelek vannak, valamint hosszú, legyökerező [[Inda|indá]]kat fejleszt. Tőkocsányán bogas [[virágzat]]ot hoz. Áprilistól júliusig virágzik.<ref name=teák /> Virágai öt fehér sziromlevélből állnak, melyek érintkeznek egymással. Levelei világoszöld színűek, fonákjuk selymesen szőrös, szélükön durván fűrészesek, hármasan összetettek.<ref name=teák>Rudi Beiser: ''Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás''. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 144. oldal. {{ISBN|978-615-5178-07-8}}</ref> A [[Csésze (botanika)|csészelevél]] éréskor elálló, nem simul a termésre. A [[termés]] csoportos aszmag. A vacokról könnyen leváló gyümölcs színe piros.<ref>{{cite book|author=Penszka K. (szerk.)|title=A hajtásos növények ismerete|publisher= Nemzeti Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=2001|isbn= 963 19 2183 2|pages=88}}</ref> |
||
Erdőkben fordul elő, áprilistól júliusig virágzik. |
|||
Erdőszéleken, erdei tisztásokon, útszéleken fordul elő, majdnem egész [[Európa|Európában]] és [[Ázsia|Ázsiában]] megtalálható. E növényfaj előfordul a [[Bükk-vidék]]en.<ref>{{cite web|url=http://lithosphera.hu/wp-content/uploads/2013/06/01_Bukk.pdf|title=Varázslatos karsztvidék|publisher=lithosphera.hu|accessdate=2017-03-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170308134030/http://lithosphera.hu/wp-content/uploads/2013/06/01_Bukk.pdf|archivedate=2017-03-08}}</ref><ref>{{cite web|url=http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol101_p18-23.pdf|title=A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben|publisher=kitaibelia.unideb.hu|accessdate=2017-03-22}}</ref> |
|||
{| |
{| |
||
|[[Fájl:Fragaria vesca0.jpg|230px|none|bélyegkép|Erdei szamóca]] |
|[[Fájl:Fragaria vesca0.jpg|230px|none|bélyegkép|Erdei szamóca]] |
||
26. sor: | 28. sor: | ||
== Felhasználása == |
== Felhasználása == |
||
Az erdőkben növő szamócát, mint a kertekben is bőven termő, a levegőt átható illattal betöltő, sokoldalúan felhasználható növényt régen a [[tündér]]ekkel hozták kapcsolatba. Később [[Szűz Mária]] oltalmába ajánlották. |
Az erdőkben növő szamócát, mint a kertekben is bőven termő, a levegőt átható illattal betöltő, sokoldalúan felhasználható növényt régen a [[tündér]]ekkel hozták kapcsolatba. Később [[Szűz Mária]] oltalmába ajánlották. |
||
Szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, [[tejszínhab]]bal tálalva nagyon finom, de [[Lekvár|dzsem]]nek és sütemények készítésére is használjuk. |
Szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, [[tejszínhab]]bal tálalva nagyon finom, de [[Lekvár|dzsem]]nek és sütemények készítésére is használjuk. |
||
32. sor: | 34. sor: | ||
A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el. |
A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el. |
||
[[ |
[[Vas]]at (Fe), 9 g [[fehérje|fehérjét]], 6 g növényi zsírt, 72 g [[szénhidrát]]ot, 7 g szerves [[só]]t, 8 g [[rostanyag]]ot tartalmaz kilogrammonként. |
||
==Hatóanyagai== |
|||
Levelei flavonoidokat (kvercetint), [[cserzőanyag]]okat (ellagitanninokat), [[kávésav]] származékokat,<ref name=házipatika >{{cite web|url=https://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/szamoca_erdei/96|title=Szamóca, erdei|publisher=hazipatika.com|access date=2016-07-31}}</ref> [[citrál]]t, triterpén-alkoholt, nyomokban [[illóolajok|illóolajat]] tartalmaznak. Termésének magas a [[Aszkorbinsav|C-vitamin]] tartalma (100 g termésben 60 mg), valamint [[ásványi anyagok]] ([[kalcium]], [[kálium]], [[magnézium]], [[mangán]], [[vas]], [[cink]] található benne.<ref name=gyógy>{{cite web|url=http://timcsigyogynoveny.blogspot.hu/2013/05/erdei-szamoca-fragaria-vesca.html|title=Szamóca, erdei|publisher=hazipatika.com|date=2013-05-28|access date=2016-07-31|accessdate=2016-08-31|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160824225028/http://timcsigyogynoveny.blogspot.hu/2013/05/erdei-szamoca-fragaria-vesca.html#|archivedate=2016-08-24}}</ref> |
|||
==Gyógyhatásai== |
|||
Főzetét szájnyálkahártya-gyulladás<ref name=házipatika /> és fogínysorvadás,<ref name=gyógy /> teáját gyomor-, és bélpanaszok, hasmenés,<ref name=házipatika /> aranyér esetén használják. Segít vérszegénység, fáradékonyság, [[máj]], [[lép]], [[Epe (anatómia)|epe]] működési zavarok ellen. Fagyási sérülésekre szárított terméséből hatásos szer készíthető.<ref name=gyógy /> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== |
== Források == |
||
*'''Priszter 1999:''' {{CitLib |aut=[[Priszter Szaniszló]] |tit=Növényneveink |subtit=A magyar és a tudományos növénynevek szótára |loc=Budapest |red=Mezőgazda Kiadó |ann=1999 |isbn=963 9121 22 3 |pag=}} |
*'''Priszter 1999:''' {{CitLib |aut=[[Priszter Szaniszló]] |tit=Növényneveink |subtit=A magyar és a tudományos növénynevek szótára |loc=Budapest |red=Mezőgazda Kiadó |ann=1999 |isbn=963 9121 22 3 |pag=}} |
||
44. sor: | 52. sor: | ||
{{Gyógynövények}} |
{{Gyógynövények}} |
||
{{Taxonbar}} |
|||
{{Portál|Biológia}} |
|||
[[Kategória:Rózsafélék]] |
[[Kategória:Rózsafélék]] |
||
50. sor: | 60. sor: | ||
[[Kategória:Évelők]] |
[[Kategória:Évelők]] |
||
[[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] |
[[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] |
||
[[Kategória:Gyümölcsök]] |
A lap jelenlegi, 2022. január 5., 12:28-kori változata
Erdei szamóca | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az erdei szamóca jellegrajza.
| ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Fragaria vesca L. | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Erdei szamóca témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei szamóca témájú médiaállományokat és Erdei szamóca témájú kategóriát. |
Az erdei szamóca vagy szamóca, földi eper[1] (Fragaria vesca) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Fragaria nemzetségébe tartozó, a termesztett eperénél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, Magyarországon is őshonos növény. A Fragaria nemzetségnek az erdei szamócán kívül még két faja él hazánkban, ezeket gyakran (tévesen) szintén erdei szamócának nevezik. Diploid kromoszómaszámú faj.
Jellemzői[szerkesztés]
Gyöktörzsén hármasan összetett tojásdad, fűrészes szélű levelek vannak, valamint hosszú, legyökerező indákat fejleszt. Tőkocsányán bogas virágzatot hoz. Áprilistól júliusig virágzik.[2] Virágai öt fehér sziromlevélből állnak, melyek érintkeznek egymással. Levelei világoszöld színűek, fonákjuk selymesen szőrös, szélükön durván fűrészesek, hármasan összetettek.[2] A csészelevél éréskor elálló, nem simul a termésre. A termés csoportos aszmag. A vacokról könnyen leváló gyümölcs színe piros.[3]
Erdőszéleken, erdei tisztásokon, útszéleken fordul elő, majdnem egész Európában és Ázsiában megtalálható. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[4][5]
Felhasználása[szerkesztés]
Az erdőkben növő szamócát, mint a kertekben is bőven termő, a levegőt átható illattal betöltő, sokoldalúan felhasználható növényt régen a tündérekkel hozták kapcsolatba. Később Szűz Mária oltalmába ajánlották.
Szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, tejszínhabbal tálalva nagyon finom, de dzsemnek és sütemények készítésére is használjuk.
A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el.
Vasat (Fe), 9 g fehérjét, 6 g növényi zsírt, 72 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 8 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.
Hatóanyagai[szerkesztés]
Levelei flavonoidokat (kvercetint), cserzőanyagokat (ellagitanninokat), kávésav származékokat,[6] citrált, triterpén-alkoholt, nyomokban illóolajat tartalmaznak. Termésének magas a C-vitamin tartalma (100 g termésben 60 mg), valamint ásványi anyagok (kalcium, kálium, magnézium, mangán, vas, cink található benne.[7]
Gyógyhatásai[szerkesztés]
Főzetét szájnyálkahártya-gyulladás[6] és fogínysorvadás,[7] teáját gyomor-, és bélpanaszok, hasmenés,[6] aranyér esetén használják. Segít vérszegénység, fáradékonyság, máj, lép, epe működési zavarok ellen. Fagyási sérülésekre szárított terméséből hatásos szer készíthető.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Priszter 1999, 378. o.
- ↑ a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 144. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 88. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2
- ↑ Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ a b c Szamóca, erdei. hazipatika.com
- ↑ a b c Szamóca, erdei. hazipatika.com, 2013. május 28. [2016. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 31.)
Források[szerkesztés]
- Priszter 1999: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. ISBN 963 9121 22 3