Nemzetközi tartalék, saját vagyonalap
Nemzetközi tartalék
Az EKB nemzetközi tartaléka biztosítja, hogy igény esetén elegendő likvid forrással rendelkezzen a devizatartalék-műveletek lebonyolításához. A nemzetközi tartalék képzésének eredete oda vezethető vissza, hogy amikor 1999. január 1-jén a gazdasági és monetáris unió a harmadik szakaszába lépett, az euroövezeti nemzeti központi bankok nemzetközi tartalékeszközeik egy részét átadták az EKB-nak.
Az EKB tartalékgazdálkodásának céljai fontossági sorrendben a likviditás, a biztonság és a hozam.
Nemzetközi tartalékportfóliójának összetevői az USA-dollár, japán jen és kínai renminbi (CNY) devizatartalék, az aranytartalék és a különleges lehívási jogok (SDR). Az összetétel idővel módosul, mivel változik a befektetett eszközök piaci értékelése, és ahogy az EKB deviza- és aranyműveleteket végez.
Az amerikai dollárban, japán jenben és kínai renminbiben (CNY) denominált tartalékkal az EKB és a megbízottjaként eljáró egyes euroövezeti központi bankok aktívan gazdálkodnak. A központi bankok összevontan is végezhetik az EKB nemzetközi tartalékainak operatív kezelését. Minden egyes nemzeti központi bank vagy központi banki csoport az EKB megbízásából általában egyetlen dollár- vagy jenalapú portfólióval gazdálkodik.
Az EKB az aranyértékesítést az aranyról szóló központi banki megállapodással és közös nyilatkozattal teljes összhangban végzi (lásd alább a sajtóközleményekhez vezető hivatkozást), és a megállapodások egyik aláírója.
A hivatalos tartalékokról a legfrissebb számadatok a Külföldi tranzakciók és pozíciók">nemzetközi tartalékkal és a devizalikviditással kapcsolatos táblán olvashatók.
A nemzetközi tartalékkal kapcsolatban további információk a Külföldi tranzakciók és pozíciók">nemzetközitartalék-statisztika oldalon találhatók.
- Trends in central banks’ foreign currency reserves and the case of the ECB, (Központi banki devizatartalék-trendek és az EKB esete), Gazdasági jelentés, 7. szám, EKB, 2019. November
- „Portfolio management at the ECB”, (Portfóliógazdálkodás az EKB-ban) Havi jelentés, EKB, 2006. április
- „Foreign exchange reserves and operations of the Eurosystem”, (Az eurorendszer devizatartaléka és devizaműveletei), Havi jelentés, EKB, 2000. január
Vonatkozó jogszabályok
Az EKB nemzetközi tartalékokról szóló jogi aktusai az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett formában az EUR-Lex „Jogi keret“ szekciójában olvashatók.
Kapcsolódó sajtóközlemények
Az EKB aranyeladásáról szóló sajtóközlemények és az aranyról szóló közös nyilatkozat az EKB honlapjának Sajtóközlemények > Tevékenység szerint > EKB">Média oldalain érhető el.
Külső hivatkozás
„IMF guidelines for foreign exchange reserve management” (Az IMF devizatartalék-kezelésre vonatkozó iránymutatásai) [2001. szeptember 20.]Saját vagyonalap
Az EKB saját vagyonalap-portfóliója jövedelmet biztosít az EKB számára a felügyeleti feladatai ellátásához nem kapcsolódó működési költségek finanszírozásához. A portfóliót euroalapú eszközökbe fektetjük, betartva a kockázatkezelési szabályozás által megszabott értékhatárokat. Az EKB az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat is figyelembe veszi saját vagyonalap-portfóliójának kezelése során.
A saját vagyonalap-portfólió elsősorban az alábbi forrásokból fektet be:
- az EKB-nak befizetett tőke;
- az általános tartalékalapban és a pénzügyi kockázati céltartalékban elkülönített összegek.
A saját vagyonalap-portfólió a méretét tekintve nem feltétlenül egyezik meg az EKB-nak befizetett tőke, az általános tartalékalap és a pénzügyi kockázati céltartalék összegével, aminek fő oka a bevételek újrabefektetése, az értékpapírok piaci áron történő értékelése, valamint az általános tartalékalap és a pénzügyi kockázati céltartalék bizonyos változásai.
2023. végi számadat (milliárd €) | |
|---|---|
| Az EKB saját vagyonalap-portfóliója (piaci érték) | 22,1 |
További részletekért lásd az EKB Éves jelentésében foglalt Éves beszámolót.
Kockázatkezelés
A nemzetközi tartalék hatékony elosztása és kezelése biztosítja azokat a likvid forrásokat, amelyekkel a monetáris politikai feladatok elláthatók, ugyanakkor a tartalékolási költségek a lehető legkisebbre szoríthatók. A kockázatkezelés során a pénzügyi kockázatnak való kitettség szabályozásával, ellenőrzésével járulnak hozzá a fenti célok eléréséhez.
Az EKB közvetlenül látja el mind a nemzetközi tartalék-, mind a saját vagyonalap-portfólióhoz kapcsolódó kockázatkezelési funkciót. Függetlenül attól, hogy közvetlenül vagy megbízott eurorendszertag nemzeti központi bankon keresztül viseli a kockázatot, pénzügyi kockázatkezelése és -ellenőrzése a piaci, a hitel- és a likviditási kockázatra irányul, és az alábbi négy felelősségi kört foglalja magában:
- a hitel- és a piaci kockázati határértékek megállapítása;
- jogkövetés;
- a kockázatvállalás és a teljesítmény mérése, a vonatkozó adatszolgáltatás;
- stratégiai eszközelosztás.
A kockázatvállalással és a teljesítménnyel kapcsolatos független adatszolgáltatás az EKB befektetési rendszerének egyik fontos jellemzője. Az esetleges összeférhetetlenség kiküszöbölése végett a portfóliógazdálkodáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat a Kockázatkezelési Igazgatóság végzi, amely közvetlenül az EKB Igazgatóságának számol be.