„Kénsav” változatai közötti eltérés

| Density = 1,84 g/cm³³ (folyadék)

| DeltaHf = −814&nbsp;kJ·mol⁻¹<ref name=b1>{{cite book| author = Zumdahl, Steven S.|title =Chemical Principles 6th Ed.| url = https://archive.org/details/chemicalprincipl0000zumd_u9g0| publisher = Houghton Mifflin Company| year = 2009| isbn = 0-618-94690-X|page=A23}}</ref>

| LD50 = 2140 mg/kg (patkány, szájon át), LC₅₀ = 25 mg/m³³ (patkány, belélegezve)

| TLV-TWA = 1 mg/m³³

| TLV-STEL = 2 mg/m³³

| TLV = 15 mg/m³³ (IDLH)

| OtherCations = [[:Kategória:Szulfátok|Szulfátokszulfátok]]

| OtherCpds = [[Kénessavkénessav]] }}

A '''kénsav''' ([[hidrogén|H]]₂{{S}}[[oxigén|O]]₄) színtelen, nagy sűrűségű folyadék, kétértékű, erős ásványi [[ásványi sav]]. [[Víz]]zel korlátlanul elegyedik. A kénsav a [[kémia]]i ipar egyik legfontosabb [[vegyület]]e, a legnagyobb mennyiségben előállított anyag. [[2001]]-ben 165 millió tonnát gyártottak belőle. Legnagyobb arányban a [[műtrágyaipar]] hasznosítja, de szinte minden [[vegyipar]]i ágazat alapanyagként használja.

A '''tömény kénsav''' erélyes vízelvonószer. Noha előállítható a 100%-os töménységű, ún.úgynevezett ''füstölgő kénsav'' (vagymás még töményebbnéven: ''[[óleum]]'') is, a gyakorlatban 98,3%-nál töményebb savat a [[kén-trioxid]] (SO₃) párolgása miatt nem használnak. A gyakorlatban használt ''tömény kénsav 96(±2) %-os''. Az [[ólom]][[Akkumulátor (energiaenergiatároló)#Savas akkumulátorok|akkumulátor]]ok celláit 33,5%-os kénsavval töltik fel.

A kénsavatkénsav azelőfordul a természetben is, de csak kis mennyiségben, például egyes vulkáni vidékek folyóiban, vagy a kénvegyületek oxidációjaként kén-hidrogént tartalmazó barlangokban. Az iparban a [[kén-trioxid]] kénsavban való elnyeletésével, majd az így keletkezett óleum vízzel való hígításával állítják elő.

A kénsav tiszta állapotban színtelen, olajszerű, magas forráspontú (338&nbsp;°C) folyadék. Ezen tulajdonságai a kénsavmolekulák között fellépő hidrogénkötésen alapulnak. A tömény, vagy koncentrált kénsav 9896(±2) tömegszázalékos. Magas a viszkozitása és mesterségesen állítják elő, bár kis mennyiségben a természetben is előfordulhat főleg a vulkáni tevékenység következtében. A torjai [[Büdös-barlang]] [[kén-hidrogén]]t is tartalmaz és az ottani lassú oxidáció eredményezheti a kénsav megjelenését.<ref>{{cite web |url=https://www.ttko.hu/kbf/tananyagok_html/kem_15/index.html |title=Kén oxidjai és oxosavai |accessdate=2023-08-09 |author= |language=magyar | publisher=ttko.hu }}</ref>

Mivel a kénsav a legerősebb savak egyike (a tömény kénsav saverősségi határt jelent az egyszerűen erős savak és a [[Szupersav|szupersavak]] között), a gyengébb savak viselkedhetnek vele szemben bázisként (például a [[salétromsav]]). A forró, tömény kénsav olyan erős oxidálószer, hogy oxidálja a [[nemfémek|nemfémes elemek]] egy részét, többek között a [[szén|szenet]], a [[kén]]t és a [[foszfor]]t.

A kénsav maró hatású anyag, nagyonezért óvatosan kella vele dolgoznivaló munka elővigyázatot igényel. A kénsavatkénsav úgyhígítását kellemiatt úgy hígítanivégzik, hogy az üvegbot állandó kevergetése közben vízbelassan, öntjük.vékony sugárban Ugyanisadják a vízhez. A kénsav vízben való oldódása erősen exoterm folyamat., Tilosezért a töménynem kénsavbamegfelelően vizetvégzett önteni! Ilyenkorhígításkor a fejlődővíz hőtőlfelforrhat a vízfejlődő hő felforrmiatt, és szétfröccsentiszétfröccsentheti a kénsavat, ami súlyos sérüléstsérüléseket okozhat.

A kénsav a vízzel korlátlanul elegyedik. Vízben való oldásakor két lépésben disszociál, először hidrogén-szulfátionra, majd szulfátionra. Mint minden kétértékű sav esetén, itt is az első disszociáció megy nagyobbrészt végbe, vagyis a kénsav erősebb sav, mint a hidrogén-szulfátion. Mindkettő a kénsav savmaradékionja. A kénsav és a hidrogén-szulfátion [[savi disszociációs állandó|savkitevőisavállandói]]: pK_s1=-3,00; pK_s2=1,99

HSO₄^-:NaCl + H₂O = HSO₃₄O⁺ = HCl + SONaHSO₄^2-

Az [[alumínium-szulfát]], aaz [[alumínium-kálium-szulfát]], az [[ammónium-szulfát]], a [[réz-szulfát]] és a vas(III)-szulfát vizes oldata is savas kémhatású.

:2 SO₂ + O₂ ⇌ 2 SO₃

Az [[exoterm reakció]] egyensúlyra vezet, ezért célszerű alacsony hőmérsékleten (400-500&nbsp;°C) végezni, azonban homogén fázisban a reakció sebessége nagyon kicsi. A reakciósebességet [[Vanádium(V)-oxid|vanádium-pentoxid]] katalizátor alkalmazásával növelik. A kén-trioxidot gyakorlati okok miatt nem vízben, hanem tömény kénsavban nyeletik el, majd az így keletkező [[dikénsav]]at (pirokénsav, [[óleum]]) vízben a megfelelő töménységűre hígítják.

== A kénessavJegyzetek ==