Temporary Disabled. :) please Go back Tenger – Wikipédia www.fgks.org » Address: [go: up one dir, main page] Include Form Remove Scripts Accept Cookies Show Images Show Referer Rotate13 Base64 Strip Meta Strip Title Session Cookies Kezdőlap Véletlen lap Közelben Bejelentkezés Beállítások Adományok A Wikipédiáról Jogi nyilatkozat Keresés Tenger nagy kiterjedésű sós víztömeg Nyelv Lap figyelése Szerkesztés Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 12.Pontosságellenőrzött Nem tévesztendő össze a következővel: Tenger (keresztnév). A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében. Homokföveny és türkizkék hullámok a Földközi-tenger partján, Παραλία Καλογριάς, Görögország A történelem során a legnagyobb mennyiségben halászott tengeri halfaj a perui szardella (Engraulis ringens)[1] A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott. Köznapi értelemben tengernek nevezik például az óceánt sós vize és beláthatatlan távolságai miatt, gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Egy édesvizű tó Kineret-tó néven is ismert. A tengerek jellegzetes illatát főként a vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) baktériumok által történő lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.[2] Tartalomjegyzék 1 Etimológia 2 A Föld tengerei, óceánhoz tartozásuk szerint rendezve 2.1 Csendes-óceán 2.2 Atlanti-óceán 2.3 Beltengerek 2.4 Indiai-óceán 2.5 Jeges-tenger 2.6 Déli-óceán 3 Jegyzetek 4 További információk Etimológia szerkesztés A „tenger” török eredetű szó, a finnugrista[3] álláspont szerint csuvasos jövevényszó,[4] az ótörök teŋ (ejtése körülbelül teng) származéka, amelyhez egy ősi török főnévképző, az -er járul. A szó jelentése „tó” és „nagy folyó”. A középtörökben ten és tin változatai alakultak ki, innen erednek Don, a Donyec és a Dnyeper folyónevek is. A Föld tengerei, óceánhoz tartozásuk szerint rendezve szerkesztés Bővebben: A Föld legnagyobb tengereinek listája Csendes-óceán szerkesztés Chilei-tenger Bering-tenger Alaszkai-tenger Salish Sea (Kanada) Kaliforniai-öböl (Cortez-tenger) Ohotszki-tenger Japán-tenger Beltenger (Japán) Kelet-kínai-tenger Dél-kínai-tenger Beibu-öböl Sulu-tenger Celebesz-tenger Bohol-tenger (Mindanao-tenger) Filippínó-tenger Flores-tenger Banda-tenger Arafura-tenger Timor-tenger Tasman-tenger Pohaj-tenger Sárga-tenger Bohai-tenger Korall-tenger Carpentaria-öböl Bismarck-tenger Salamon-tenger Seram-tenger Halmahera-tenger Maluku-tenger Sawu-tenger Atlanti-óceán szerkesztés Hudson-öböl James-öböl Baffin-öböl St. Lawrence-öböl Fundy-öböl Karib-tenger Mexikói-öböl Sargasso-tenger Északi-tenger Watt-tenger Balti-tenger Botteni-öböl Finn-öböl Ír-tenger Kelta-tenger Földközi-tenger Keleti-Tenger (mely nem minden országban elismert tenger) /a Földközi-tenger keleti medencéjét foglalja el/ Adriai-tenger Égei-tenger Krétai-tenger Trák-tenger Katalán-tenger Jón-tenger Ligur-tenger Mirtoon-tenger Tirrén-tenger Sidra-öböl Márvány-tenger Fekete-tenger Azovi-tenger Vizcayai-öböl Guineai-öböl Beltengerek szerkesztés Aral-tó Kaszpi-tenger Holt-tenger Salton-tó (Kalifornia) Nagy-sóstó Indiai-óceán szerkesztés Vörös-tenger Ádeni-öböl Perzsa-öböl Ománi-öböl Arab-tenger Bengáli-öböl Thai (Sziámi)-öböl Jáva-tenger Andamán-tenger Jeges-tenger szerkesztés Barents-tenger Kara-tenger Beaufort-tenger Amundsen-öböl Grönlandi-tenger Csukcs-tenger Laptyev-tenger Kelet-szibériai-tenger Fehér-tenger Déli-óceán szerkesztés Weddell-tenger Ross-tenger Nagy-Ausztráliai-öböl Saint Vincent-öböl Spencer-öböl Scotia-tenger Amundsen-tenger Bellingshausen-tenger Davis-tenger D'Urville-tenger Jegyzetek szerkesztés ↑ A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu ↑ A National Geographic 2007 októberi lapszáma. ↑ A múlt magyar finnugrista tudósai ↑ Az értől az óceánig, nyest.hu További információk szerkesztés Michel Mollat du Jourdin: Európa és a tenger; ford. Rácz Judit; Atlantisz, Budapest, 1996 (Európa születése) A Wikimédia Commons tartalmaz Tenger témájú médiaállományokat. Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.
Köznapi értelemben tengernek nevezik például az óceánt sós vize és beláthatatlan távolságai miatt, gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Egy édesvizű tó Kineret-tó néven is ismert.
A tengerek jellegzetes illatát főként a vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) baktériumok által történő lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.[2]
A „tenger” török eredetű szó, a finnugrista[3] álláspont szerint csuvasos jövevényszó,[4] az ótörök teŋ (ejtése körülbelül teng) származéka, amelyhez egy ősi török főnévképző, az -er járul. A szó jelentése „tó” és „nagy folyó”. A középtörökben ten és tin változatai alakultak ki, innen erednek Don, a Donyec és a Dnyeper folyónevek is.