www.fgks.org   »   [go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

„Kisbér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
új fejezet a sport eredményekről
 
(5 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
8. sor: 8. sor:
| járás = Kisbéri
| járás = Kisbéri
| rang = [[város]]
| rang = [[város]]
| polgármester = Sinkovicz Zoltán ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”19önkvál”></ref>
| polgármester = Sinkovicz Zoltán ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name="19önkvál" />
| irányítószám = 2870
| irányítószám = 2870
| körzethívószám = 34
| körzethívószám = 34
52. sor: 52. sor:


== Története ==
== Története ==
A térség településeit a történelem viharai az elmúlt évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a kelet-nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be a térség történetében, így ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek [[1000]]-[[1200]] között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések [[1277]]-ből ismertek, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést. Kisbért a [[16. század]]ban a [[török hódoltság|törökök]] többször elpusztították. A [[18. század]]ban a [[Batthyány család]] birtokába került. E család kiemelkedő személyisége volt gróf [[Batthyány Kázmér]], aki az [[1849]]-es magyar kormány külügyminisztere volt, s aki [[1838]]-ban a felmenőitől megörökölt 30&nbsp;000 kötetes [[rohonc]]i családi könyvtárat – benne a [[Rohonci kódex|Rohonci kódexszel]] –, Gusztáv bátyjával együtt a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiának]] ajándékozta. Emigrációja alatt kisbéri birtokát (a ménessel együtt) elkobozták. [[1853]]-ban [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és – a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva – a kisbéri királyi ménest. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum. 1850 (?) körül Piberből a teljes pótló és katonai lóállományt Kisbérre szállították, Pibert pedig lipicai lovakra állították át.)
A térség településeit a történelem viharai az elmúlt évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a kelet-nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be a térség történetében, így ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek [[1000]]-[[1200]] között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések [[1277]]-ből ismertek, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést. Kisbért a [[16. század]]ban a [[török hódoltság|törökök]] többször elpusztították. A [[18. század]]ban a [[Batthyány család]] birtokába került. E család kiemelkedő személyisége volt gróf [[Batthyány Kázmér]], aki az [[1849]]-es magyar kormány külügyminisztere volt, s aki [[1838]]-ban a felmenőitől megörökölt 30&nbsp;000 kötetes [[rohonc]]i családi könyvtárat – benne a [[Rohonci kódex]]szel –, Gusztáv bátyjával együtt a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiának]] ajándékozta. Emigrációja alatt kisbéri birtokát (a ménessel együtt) elkobozták. [[1853]]-ban [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és – a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva – a kisbéri királyi ménest. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum. 1850 (?) körül Piberből a teljes pótló és katonai lóállományt Kisbérre szállították, Pibert pedig lipicai lovakra állították át.)


1977-ben közigazgatásilag Kisbérhez csatolták [[Ászár]] községet is, de a rendszerváltás után az ászáriak körében egyre erősebbé vált az újbóli önállóságra irányuló törekvés. Az első ilyen célú népszavazás (1992) eredménytelenségét követően 1999-ben újból népszavazást tartottak a különválásról, ezúttal már eredményesen. Jogilag Ászár a [[2002-es magyarországi önkormányzati választás]]sal, [[2002]]. [[október 20.]]-tól szakadt el Kisbértől.<ref name=”Ászárönál”>{{cite web |url=https://www.origo.hu/itthon/19991107aszar.html |title=Ászár az önállóságot választotta a helyi népszavazáson |date=1999-11-07 |accessdate=2020-02-25 |publisher=Origo.hu |format=html |language=magyar }}</ref>
1977-ben közigazgatásilag Kisbérhez csatolták [[Ászár]] községet is, de a rendszerváltás után az ászáriak körében egyre erősebbé vált az újbóli önállóságra irányuló törekvés. Az első ilyen célú népszavazás (1992) eredménytelenségét követően 1999-ben újból népszavazást tartottak a különválásról, ezúttal már eredményesen. Jogilag Ászár a [[2002-es magyarországi önkormányzati választás]]sal, [[2002]]. [[október 20.]]-tól szakadt el Kisbértől.<ref name="Ászárönál">{{cite web |url=https://www.origo.hu/itthon/19991107aszar.html |title=Ászár az önállóságot választotta a helyi népszavazáson |date=1999-11-07 |accessdate=2020-02-25 |publisher=Origo.hu |format=html |language=magyar }}</ref>


== Közélete ==
== Közélete ==
=== Polgármesterei ===
=== Polgármesterei ===
* 1990–1994: Dr. Bozori Endre (független)<ref name=”90önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Kisbér települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1990–1994: Dr. Bozori Endre (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Kisbér települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Dr. Bozori Endre (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=12&TAZ=034&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-01-01 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Dr. Bozori Endre (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=12&TAZ=034&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-01-01 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–1999: Dr. Udvardi Erzsébet (AVE-[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])<ref name=”98önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–1999: Dr. Udvardi Erzsébet (AVE-[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1999–2002: Dr. Udvardi Erzsébet (AVE-[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name=”991205idők”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/i1205.htm |title=Az 1999. december 5-én tartott időközi választások eredményei |date=1999-12-05 |accessdate=2020-05-22 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref><ref>A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.</ref>
* 1999–2002: Dr. Udvardi Erzsébet (AVE-[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name="991205idők">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/i1205.htm |title=Az 1999. december 5-én tartott időközi választások eredményei |date=1999-12-05 |accessdate=2020-05-22 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref><ref>A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.</ref>
* 2002–2006: Dr. Udvardi Erzsébet ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name=”02önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: Dr. Udvardi Erzsébet ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Dr. Udvardi Erzsébet ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”06önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Dr. Udvardi Erzsébet ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010–2014: Dr. Udvardi Erzsébet ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=31&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2010–2014: Dr. Udvardi Erzsébet ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=31&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2014–2019: Sinkovicz Zoltán ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”14önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=35&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2014–2019: Sinkovicz Zoltán ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=35&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-05-11 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2019-től: Sinkovicz Zoltán ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”19önkvál”>{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpMegyeKod=12&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpTelepulesKod=035&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=Kisb%C3%A9r&p_auth=&p_auth= |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2022-09-10 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2019–2024: Sinkovicz Zoltán ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=12&TAZ=035&W=4 |title=Kisbér települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-05-24 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2024– :


=== Országgyűlési képviselői ===
=== Országgyűlési képviselői ===
74. sor: 75. sor:


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
Kisbér a [[Bakony]] – [[Vértes (hegység)|Vértes]] – [[Kisalföld]] közötti térség kereskedelmi centruma.
Kisbér a [[Bakony]] – [[Vértes (hegység)|Vértes]] – [[Kisalföld]] közötti térség kereskedelmi centruma.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
81. sor: 82. sor:
[[Kép:Kisbér Nagyboldogasszony templom.jpg|262px|right|thumb|A római katolikus templom]]
[[Kép:Kisbér Nagyboldogasszony templom.jpg|262px|right|thumb|A római katolikus templom]]
[[Kép:Kisbér református templom.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Kisbér, református templom]]
[[Kép:Kisbér református templom.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Kisbér, református templom]]
Kisbér az [[1800-as évek]]től a II. világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres [[kisbéri félvér]]t. [[1874]]. [[március 17.|március 17]]-én a ménesben született a „verhetetlen csodakanca,” [[Kincsem (versenyló)|Kincsem]] és [[1960]]. [[február 14.|február 14]]-én pedig [[Imperiál]], a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova. Itt született a [[Kisbér (versenyló)|Kisbér]] nevű szintén angol telivér versenyló 1873-ban. Megnyerte az az idő tájt 3 legrangosabb versenyt. Platty József százados Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevű magasfélvér lovával bronzérmet szerzett. Ezidáig ez a legjobb olimpiai díjugrató eredményünk. A bronzérem 7 pontot jelentett, ezzel 3. helyezett lett Magyarország az összesített éremtáblázatban.
Kisbér az [[1800-as évek]]től röviddel a II. világháború utáni időkig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres [[kisbéri félvér]]t. [[1874]]. [[március 17.|március 17]]-én a ménesben született a „verhetetlen csodakanca,” [[Kincsem (versenyló)|Kincsem]] és [[1960]]. [[február 14.|február 14]]-én pedig [[Imperiál]], a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova. Itt született a [[Kisbér (versenyló)|Kisbér]] nevű szintén angol telivér versenyló 1873-ban. Megnyerte az az idő tájt 3 legrangosabb versenyt. Platty József százados Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevű lovával bronzérmet szerzett. Ezidáig ez a legjobb olimpiai díjugrató eredményünk. A bronzérem 7 pontot jelentett, ezzel 3. helyezett lett Magyarország az összesített éremtáblázatban.


A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: Batthyány-kastély (a későbbi kórház), Királyi Lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a tisztikaszinó (ma: Polgármesteri Hivatal) alkotja.
A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: Batthyány-kastély (a későbbi kórház), Királyi Lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a tisztikaszinó (ma: Polgármesteri Hivatal) alkotja.
121. sor: 122. sor:


=== Etnikumok ===
=== Etnikumok ===
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). <ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=17330 Kisbér] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).<ref name="Kisbér">[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=17330 Kisbér] ''Helységnévtár''</ref>


=== Vallási megoszlás ===
=== Vallási megoszlás ===
A 2011-es népszámlálás során a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 9,5%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,3% (28,3% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=17330 Kisbér] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 9,5%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,3% (28,3% nem nyilatkozott).<ref name="Kisbér"/>


== Itt születtek, itt éltek ==
== Itt születtek, itt éltek ==
* [[Riszdorfer Ödön]] (Batthyánypuszta, 1893, szept. 26. – ? 1944.) a fényképezőgép magyar tökéletesítője, fejlesztette a megvilágítási idő automatizálását.
* [[Bárány Nándor]] (Kisbér, 1899. május 3-Budapest, 1977 október 6) gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az alkalmazott optika hazai úttörője.
* [[Bárány Nándor]] (Kisbér, 1899. május 3-Budapest, 1977 október 6) gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az alkalmazott optika hazai úttörője.
* [[Baumhorn Lipót]], építész. A magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. A nagy (kupolás) terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el.
* [[Baumhorn Lipót]], építész. A magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. A nagy (kupolás) terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el.
138. sor: 140. sor:
* [[Komáromy Éva]] (Kisbér, 1939. január 31. – Miskolc, 2017. november 24. előtt) [[Déryné-díj]]as színésznő, a [[Miskolci Nemzeti Színház]] örökös tagja
* [[Komáromy Éva]] (Kisbér, 1939. január 31. – Miskolc, 2017. november 24. előtt) [[Déryné-díj]]as színésznő, a [[Miskolci Nemzeti Színház]] örökös tagja
* [[Hász István]] (Kisbér, 1884. december 22. – Einsiedeln [Svájc], 1973. január 27.) római katolikus pap, tábori püspök, vezérőrnagy
* [[Hász István]] (Kisbér, 1884. december 22. – Einsiedeln [Svájc], 1973. január 27.) római katolikus pap, tábori püspök, vezérőrnagy

== Sporteredmények ''<small>(olimpia, VB, EB,OB )</small>'' ==
Platty József százados 1936 Berlin olimpia , lovaglás bronz érem

Zsivótzky Gyula, olimpia 1960 Róma ezüst , 1964 Tokia ezüst, kalapácscvetés


== Testvérvárosai ==
== Testvérvárosai ==

A lap jelenlegi, 2024. június 10., 09:26-kori változata

Kisbér
Kisbér címere
Kisbér címere		 Kisbér zászlaja
Kisbér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállásváros
PolgármesterSinkovicz Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2870
Körzethívószám34
Testvértelepülései
Lista
Aranyosgyéres
Népesség
Teljes népesség5554 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség102,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 01′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 01′ 36″
Kisbér (Komárom-Esztergom vármegye)
Kisbér
Kisbér
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Kisbér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisbér város Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakony és a Vértes között északnyugat-délkelet irányban, mintegy 50 kilométer hosszúságban elnyúló, több kilométer széles hasadékvölgy, a Móri-árok északi végénél fekszik; nevezik a Bakony kapujának is.

Közlekedésföldrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt találkozik egymással a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as számú főút és a Tatabánya-Pápa közti útvonal, amely Tatabányától idáig a 8135-ös, innen Veszprémvarsányig a 8218-as, onnan Pápáig pedig (már főútként) a 832-es számozást viseli. Így a város közúton minden irányból jól megközelíthető.

Kisbér közúton Székesfehérvártól 50, Győrtől 36, Tatabányától 35, Komáromtól 26, Pápától 50 kilométer távolságra fekszik; a Budapest és Bécs között húzódó M1-es autópályát pedig a 13-as főúton, Komárom felé haladva 18 kilométer megtétele után érhetjük el.

Néhány alsóbbrendű út is kiindul a város területéről, ilyen a 8207-es út, amely Bakonysárkányra vezet.

A városban keresztezik egymást Komárom-Székesfehérvár, Pápa-Tatabánya vasúti szárnyvonalak is – ez utóbbin azonban 2007. március 4. óta nem közlekednek vonatok.

Földrajza[szerkesztés]

Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a Török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: ilyen a Batthyány-tó, a Nagy-tó, a Kőmalom-tó, a Kismalom-tó és a Nádasi-tavak. Határának földrajzi nevei a multat idézik: Ivánka, régen Iwanka theleke (1525), Körtéjes (1358), Kőharaszt alatt, Sós-tó (1668), Kert-alja, Pörös föld, Kis-hegy, Öreg-hegy (1759), Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek (1842) egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi. Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely (1842). Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert (itt tartották a lóversenyeket). Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik. A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 ezer tonna.

Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány nyugat-északnyugati. Évi középhőmérséklete 9,7 °C. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2020 óra.

A Bakony lombos erdeinek egy része, mint Nagybéri-, a Hántai-, az Ágazati-és a Saliházi-erdő, a település belterületéig nyúlik le. A faállomány nagy része cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők igen gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozóhelyei közé tartozik. A vadak közül leggyakoribb a szarvas, őz, fácán, ma már kevesebb a nyúl.

Turisztikai szempontból jelentős a védettnek nyilvánított Feketevízi- és Saliházi-erdő.

A várost körülvevő települések mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak. A vonzáskörzethez 18 település tartozik: Kisbéren felül Ászár, Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Csép, Vérteskethely, Bakonysárkány, Aka, Súr, Ácsteszér, Csatka, Réde, Bakonybánk és Bakonyszombathely.

Közlekedésföldrajzi szempontból optimális környezetben fekszik. Kedvező közlekedési helyzeténél fogva a térség turisztikai szempontból átmenő pontja a Vértes, Bakony, és a Balaton felé irányuló forgalomnak.

  • Kisbér légi látképe
    Kisbér légi látképe
  • A Batthyany-kastély és a lovarda
    A Batthyany-kastély és a lovarda
  • A Kincsem-szobor
    A Kincsem-szobor

Története[szerkesztés]

A térség településeit a történelem viharai az elmúlt évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a kelet-nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be a térség történetében, így ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből ismertek, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést. Kisbért a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században a Batthyány család birtokába került. E család kiemelkedő személyisége volt gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt, s aki 1838-ban a felmenőitől megörökölt 30 000 kötetes rohonci családi könyvtárat – benne a Rohonci kódexszel –, Gusztáv bátyjával együtt a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Emigrációja alatt kisbéri birtokát (a ménessel együtt) elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és – a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva – a kisbéri királyi ménest. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum. 1850 (?) körül Piberből a teljes pótló és katonai lóállományt Kisbérre szállították, Pibert pedig lipicai lovakra állították át.)

1977-ben közigazgatásilag Kisbérhez csatolták Ászár községet is, de a rendszerváltás után az ászáriak körében egyre erősebbé vált az újbóli önállóságra irányuló törekvés. Az első ilyen célú népszavazás (1992) eredménytelenségét követően 1999-ben újból népszavazást tartottak a különválásról, ezúttal már eredményesen. Jogilag Ászár a 2002-es magyarországi önkormányzati választással, 2002. október 20.-tól szakadt el Kisbértől.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Országgyűlési képviselői[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság[szerkesztés]

Kisbér a Bakony – Vértes – Kisalföld közötti térség kereskedelmi centruma.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kincsem a magyar csodakanca Angliában, illusztráció, The Illustrated London News, 1878)
Polgármesteri Hivatal, a volt tiszti kaszinó épülete
A római katolikus templom
Kisbér, református templom

Kisbér az 1800-as évektől röviddel a II. világháború utáni időkig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért. 1874. március 17-én a ménesben született a „verhetetlen csodakanca,” Kincsem és 1960. február 14-én pedig Imperiál, a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova. Itt született a Kisbér nevű szintén angol telivér versenyló 1873-ban. Megnyerte az az idő tájt 3 legrangosabb versenyt. Platty József százados Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevű lovával bronzérmet szerzett. Ezidáig ez a legjobb olimpiai díjugrató eredményünk. A bronzérem 7 pontot jelentett, ezzel 3. helyezett lett Magyarország az összesített éremtáblázatban.

A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: Batthyány-kastély (a későbbi kórház), Királyi Lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a tisztikaszinó (ma: Polgármesteri Hivatal) alkotja.

1770-ben épült barokk stílusban, majd 1840-ben klasszicista stílusban építtette át Batthyány Gusztáv, az angol telivér magyarországi meghonosítója.át [13]. Az épületben sokáig kórház működött. Jelenleg üresen áll.[14]

Elsősorban katonakórházként működött, de kezeltek polgári betegeket is. A háború után általános iskolaként használták, jelenleg felújítás és jelentős hozzáépítés, átalakítás után ismét kórház.

  • Királyi Lovarda

A Magyar Királyi Lovardát 1858-ban gróf Batthyány Kázmér építtette a Batthyány-kastéllyal szemben. Máig Közép-Európa legnagyobb alátámasztás nélküli fedett lovardájának számít.

  • Tiszti kaszinó

Épületében a háború után kollégiumot hoztak létre, ma a polgármesteri hivatal működik benne.

A királyi lovarda előtt áll Wenckheim Béla szobra, Fadrusz János alkotása. Eredetileg a Pokoldombon állt. (Wenckheim Béla az angol félvér lófajta tenyésztésével kapcsolatban szerzett érdemeket)

A település barokk stílusú műemlék római katolikus temploma 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copf stílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és két csonka toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették, üvegablakait 1982-ben Mohay András festette. A templom tetőszerkezete 2012-ben teljes felújításra került, majd 2020-2021-ben az egész templom külseje-belseje teljesen át lett festve.

  • Református templom
  • 1770 táján készült Nepomuki Szent János szobor
  • Magyarországi Mini-Mundus műemlékmodell-bemutató
  • Kisbéri-tó
  • Park és a Majális-tér
  • Kiskastély és helytörténeti múzeum
  • Főtér

A város főtere 2021-2022 folyamán nyerte el jelenlegi képét, egy korábban ott állt áruházépület elbontásával. A régi-új főtér a városközponti körforgalom és a helyi gimnázium mellett található; oda került az első világháborús hősi emlékmű is, ami sokáig a katolikus templom mellett állt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
5432
5368
5336
5471
5554
20132014201820222023
Adatok: Wikidata

Etnikumok[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).[15]

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 9,5%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,3% (28,3% nem nyilatkozott).[15]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Riszdorfer Ödön (Batthyánypuszta, 1893, szept. 26. – ? 1944.) a fényképezőgép magyar tökéletesítője, fejlesztette a megvilágítási idő automatizálását.
  • Bárány Nándor (Kisbér, 1899. május 3-Budapest, 1977 október 6) gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az alkalmazott optika hazai úttörője.
  • Baumhorn Lipót, építész. A magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. A nagy (kupolás) terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el.
  • Csuthy Gyula (Kisbér, 1895. június 3. - ?) igazgató-tanár, posztumusz vezérőrnagy.
  • Török János (Kisbér, 1907. május 17. – Mosonmagyaróvár, 1969. június 17.) állatorvos, higiénikus, egyetemi tanár.
  • Korda Dezső (Kisbér, 1864. január 8. – Zürich, 1919. április 1.) mérnök, az első elektromos autó konstruktőre.
  • Krekó Béla (matematikus) (Kisbér, 1915. szeptember 29. – Budapest, 1994. december 7.) matematikus, közgazdász, egyetemi tanár.
  • Orbán Miklós (Ászár, 1939. április 29.) Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az izotópcsere-reakciók kutatásának neves tudósa.
  • Dzinich Csaba (Kisbér, 1942.) orvos professzor, kandidátus, érsebész
  • Renner Gusztáv (Alhó (Vas vármegye), 1845. január 16–1908) – jószágkormányzó, a kisbéri ménesbirtok igazgatója volt 1880. október 1-től 1891. április 30-ig.
  • Komáromy Éva (Kisbér, 1939. január 31. – Miskolc, 2017. november 24. előtt) Déryné-díjas színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • Hász István (Kisbér, 1884. december 22. – Einsiedeln [Svájc], 1973. január 27.) római katolikus pap, tábori püspök, vezérőrnagy

Sporteredmények (olimpia, VB, EB,OB )[szerkesztés]

Platty József százados 1936 Berlin olimpia , lovaglás bronz érem

Zsivótzky Gyula, olimpia 1960 Róma ezüst , 1964 Tokia ezüst, kalapácscvetés

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ászár az önállóságot választotta a helyi népszavazáson (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 1999. november 7. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  4. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  7. ↑ Az 1999. december 5-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. december 5. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  10. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  11. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  12. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  13. ↑ Utazasok.org: Kisbér Batthyány-kastély - Utazasok.org (amerikai angol nyelven), 2021. november 13. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  14. ↑ Batthyány-kastély (Batthyány Kázmér Kórház). Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
  15. ↑ a b Kisbér Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisbér&oldid=27200310”