„Guanó” változatai közötti eltérés

A guanó (a spanyol guano [ˈgwano] szóból, melynek végső forrása a kecsua wanu ’trágya’) műtrágyaként alkalmazott, magas foszfor- és nitrogéntartalmú madár- vagy denevérürülék, a foszfátos üledékek közé tartozik.[1] József Attila versében egy érdekes költői képben is szerepel: „A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon, mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon.”[2]

Hasznosítása

A 19.század végi lexikon szerint:7-10% nitrogént és 2-4% foszforsavat szokott tartalmazni. Trágyázási célokra nagyon alkalmas, termésfokozó hatása azonban nem áll arányban nitrogéntartalmával, mivel utóbbinak rendszerint fele oldhatatlan alakban, mint khitin van meg. Nagyobb mennyiségben Szardiniából, Egyiptomból s Mexikóból hozzák be, de több hazai barlangban (Aggtelek, Esztergom, Orsova mellett) is előfordul.

Egy élelmes gyógyszerész a 19.században megpróbálta forgalmazni a denevérguanót: Nagysolymosi Koncz Ármin székelyudvarhelyi gyógyszerész is megpróbált értékesíteni 1879-ben német nyelvű körleveleket küldött szét Bécsbe és mindenfelé. A megrendelések egymást érték. Tetemes mennyiséget szállított el postacsomagokban. A denevér guanó valóságos kiviteli árucikké vált az agilis gyógyszerész propagandája nyomán. Azonban az irigység, kapzsiság annyira erőt vett a székely atyafiakon, hogy a „drága szert” még postacsomagokban sem lehetett elküldeni, úgy felborsolták a behozatal költségét. Nagysolymosi Koncz Ármin kénytelen volt a denevér guanó üzlettel felhagyni, habár az, mint szobanövény – és virágtrágya, értékesnek bizonyult a virágkertészetekben.

A csendes-óceáni Ballestas-szigetek, melyek felszínét milliónyi tengeri madár guanója borítja. A guanó begyűjtésében Peru világelső volt a múlt század első felében.

Napjainkban Brazília délkeleti részén azzal kísérleteznek, hogy bioenergiát állítsanak elő madarak ürülékéből, amivel a térség iparát kívánják fejleszteni. [3]. Németország Szász-Anhalt tartományában egy biogáz-berendezés olyan energiát állít elő, amely 70%-ban tyúkpiszokból készül.[4]

Veszélyei

• allergén hatás

A galambok elszaporodása miatt a városokban a guanó főleg ott, ahol nem éri csapadék, porrá válhat. A galambfekáliával, tollal szennyezett por allergénként szerepelhet.

• biotranszport

A tengeri madarak, melyek az óceánból táplálkoznak, ám visszatérnek a szárazra, nemcsak táplálékot hoznak vissza, hanem szennyezőanyagokat is. Ezen vegyszerek felhalmozódnak szervezetükben, majd guanó formájában kiürülnek. Az úgynevezett biotranszport egy alábecsült folyamat volt eddig, amire már oda kell figyelni. A tengeri madarak nemcsak DDT-t, hanem higanyt is szállítanak a sarkvidékre.[5]

Felhasznált irodalom

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!