„Guanó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nem műtrágya |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
A [[csendes-óceán]]i [[Ballestas-szigetek]] felszínét milliónyi tengeri madár guanója borítja. A guanó begyűjtésében [[Peru]] világelső volt a [[20. század]] első felében. |
A [[csendes-óceán]]i [[Ballestas-szigetek]] felszínét milliónyi tengeri madár guanója borítja. A guanó begyűjtésében [[Peru]] világelső volt a [[20. század]] első felében. |
||
Napjainkban [[Brazília]] délkeleti részén azzal kísérleteznek, hogy bioenergiát állítsanak elő madarak ürülékéből, amivel a térség iparát kívánják fejleszteni.<ref>http://rockhalo.hu/123/cikk/202949/</ref> [[Németország]] Szász-Anhalt tartományában egy biogáz-berendezés olyan energiát állít elő, amely 70%-ban tyúkpiszokból készül.<ref>{{Cite web |url=http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080102-guano |title=Archivált másolat |accessdate=2008-01-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090108161624/http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080102-guano |archivedate=2009-01-08 }}</ref> |
Napjainkban [[Brazília]] délkeleti részén azzal kísérleteznek, hogy bioenergiát állítsanak elő madarak ürülékéből, amivel a térség iparát kívánják fejleszteni.<ref>{{Cite web |url=http://rockhalo.hu/123/cikk/202949/ |title=Archivált másolat |accessdate=2008-01-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080612012951/http://rockhalo.hu/123/cikk/202949/ |archivedate=2008-06-12 }}</ref> [[Németország]] Szász-Anhalt tartományában egy biogáz-berendezés olyan energiát állít elő, amely 70%-ban tyúkpiszokból készül.<ref>{{Cite web |url=http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080102-guano |title=Archivált másolat |accessdate=2008-01-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090108161624/http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080102-guano |archivedate=2009-01-08 }}</ref> |
||
== Veszélyei == |
== Veszélyei == |
||
A lap 2020. június 6., 19:52-kori változata
A guanó (a spanyol guano [ˈgwano] szóból, melynek végső forrása a kecsua wanu ’trágya’) trágyaként alkalmazott, magas foszfor- és nitrogéntartalmú madár- vagy denevérürülék, a foszfátos üledékek közé tartozik.[1]
Hasznosítása
Egy 19. század végi lexikon szerint: 7-10% nitrogént és 2-4% foszforsavat szokott tartalmazni. Trágyázási célokra nagyon alkalmas, termésfokozó hatása azonban nem áll arányban nitrogéntartalmával, mivel utóbbinak rendszerint fele oldhatatlan alakban mint khitin van meg. Nagyobb mennyiségben Szardiniából, Egyiptomból s Mexikóból hozzák be, de több hazai barlangban (Aggtelek, Esztergom, Orsova mellett) is előfordul.
Nagysolymosi Koncz Ármin élelmes székelyudvarhelyi gyógyszerész megpróbálta értékesíteni a denevérguanót. 1879-ben német nyelvű körleveleket küldött szét Bécsbe, mindenfelé. A megrendelések egymást érték. Tetemes mennyiséget szállított el postacsomagokban. A denevérguanó valóságos kiviteli árucikké vált propagandája nyomán, azonban az irigység, kapzsiság annyira erőt vett a székely atyafiakon, hogy a „drága szert” még postacsomagokban sem lehetett elküldeni, úgy megemelték a behozatal költségét. A patikus kénytelen volt a denevérguanó-üzlettel felhagyni, habár az mint szobanövény- és virágtrágya, értékesnek bizonyult a virágkertészetekben.
A csendes-óceáni Ballestas-szigetek felszínét milliónyi tengeri madár guanója borítja. A guanó begyűjtésében Peru világelső volt a 20. század első felében.
Napjainkban Brazília délkeleti részén azzal kísérleteznek, hogy bioenergiát állítsanak elő madarak ürülékéből, amivel a térség iparát kívánják fejleszteni.[2] Németország Szász-Anhalt tartományában egy biogáz-berendezés olyan energiát állít elő, amely 70%-ban tyúkpiszokból készül.[3]
Veszélyei
- allergén hatás
A galambok elszaporodása miatt a városokban a guanó főleg ott, ahol nem éri csapadék, porrá válhat. A galambfekáliával, tollal szennyezett por allergénként szerepelhet.
- biotranszport
A tengeri madarak, melyek az óceánból táplálkoznak, ám visszatérnek a szárazra, nemcsak táplálékot hoznak vissza, hanem szennyezőanyagokat is. Ezen vegyszerek felhalmozódnak szervezetükben, majd guanó formájában kiürülnek. Az úgynevezett biotranszport alábecsült folyamat volt eddig, amire ma már oda kell figyelni. A tengeri madarak nemcsak DDT-t, hanem higanyt is szállítanak a sarkvidékre.[4]
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. [2007. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2008. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 21.)
- ↑ http://www.karpatinfo.net/tudomany/2009/02/14/perui-tervek-humboldt-pingvinek-megmentesere
Felhasznált irodalom
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
