www.fgks.org   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

„Francé Rezső” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
2. sor: 2. sor:


==Életrajza==
==Életrajza==
Francé Rezső 1874. május 20-án született Bécsben. A budapesti műegyetemen tanult, [[Entz Géza]] mellett dolgozott, majd [[Klein Gyula (botanikus)|Klein Gyula]] tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről.
Francé Rezső 1874. május 20-án született Bécsben. A budapesti műegyetemen tanult, [[Entz Géza (biológus, 1842–1919)|Entz Géza]] mellett dolgozott, majd [[Klein Gyula (botanikus)|Klein Gyula]] tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről.


1898-ban lett a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje, ahol növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től élt külföldön, de mindig magyarnak vallotta magát és magyar állampolgár maradt.
1898-ban lett a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje, ahol növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től élt külföldön, de mindig magyarnak vallotta magát és magyar állampolgár maradt.

A lap 2017. szeptember 18., 18:19-kori változata

Francé Rezső, Raoul (Bécs, 1874. május 20. – Budapest, 1943. október 3.) - biológus, botanikus.

Életrajza

Francé Rezső 1874. május 20-án született Bécsben. A budapesti műegyetemen tanult, Entz Géza mellett dolgozott, majd Klein Gyula tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről.

1898-ban lett a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje, ahol növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től élt külföldön, de mindig magyarnak vallotta magát és magyar állampolgár maradt.

1906-ban Münchenben saját biológiai kutatóállomást szervezett, általános biológiai problémákkal, a talaj élővilágával (az edafon elnevezés tőle származik), planktonkutatásokkal foglalkozott.

Világhírűvé nevét népszerű könyvei tették, 8 kötetes Leben der Pflanzen című műve (szerzőtársakkal) a Brehm botanikai párhuzama. Jóllehet idealista és vitalista volt s ezzel szemben állt a haladó materialista természetszemlélettel, színes stílusával sokakban felkeltette a természet szeretetét és kutatásának vágyát. A lamarckizmus híve volt.

Sok könyvet írt, magyarul is számos könyve jelent meg.

Főbb munkái

  • A Craspedomonadinák szervezete (Budapest, 1897)
  • Das Sinnesleben der Pflanzen (magyarul: A növények érzéki és szerelmi élete, Budapest, 1913)
  • A darwinizmus mai állása (Budapest, 1913)
  • Das Leben der Pflanzen (München, több kiadásban)
  • Das Edaphon (München, 1922)
  • A növények élete (Budapest, 1924. 2. kiadás 1945)
  • A föld élete (Budapest, 1925)
  • Összehasonlító biológia (Budapest, 1926)
  • Der Weg zu mir (Önéletrajz, München, 1927)
  • Élet a nagy tengermélységekben (Budapest, 1930)
  • Az állatok csodálatos világa (Budapest, 1940)
  • Az élet titka (Budapest, 1942)
  • Az állatok a történelemben (Budapest, 1943)

Források

  • Magyar Életrajzi Lexikon
  • Szabó Zoltán: Francé Rezső halála (Botanikai Közlöny 1943)
  • Rapaics Rajmund: A magyar biológia története (Budapest, 1953)