„Francé Rezső” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
2. sor: | 2. sor: | ||
==Életrajza== |
==Életrajza== |
||
Francé Rezső 1874. május 20-án született Bécsben. A budapesti műegyetemen tanult, [[Entz Géza]] mellett dolgozott, majd [[Klein Gyula (botanikus)|Klein Gyula]] tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről. |
Francé Rezső 1874. május 20-án született Bécsben. A budapesti műegyetemen tanult, [[Entz Géza (biológus, 1842–1919)|Entz Géza]] mellett dolgozott, majd [[Klein Gyula (botanikus)|Klein Gyula]] tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről. |
||
1898-ban lett a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje, ahol növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től élt külföldön, de mindig magyarnak vallotta magát és magyar állampolgár maradt. |
1898-ban lett a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje, ahol növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től élt külföldön, de mindig magyarnak vallotta magát és magyar állampolgár maradt. |
A lap 2017. szeptember 18., 18:19-kori változata
Francé Rezső, Raoul (Bécs, 1874. május 20. – Budapest, 1943. október 3.) - biológus, botanikus.
Életrajza
Francé Rezső 1874. május 20-án született Bécsben. A budapesti műegyetemen tanult, Entz Géza mellett dolgozott, majd Klein Gyula tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről.
1898-ban lett a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje, ahol növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től élt külföldön, de mindig magyarnak vallotta magát és magyar állampolgár maradt.
1906-ban Münchenben saját biológiai kutatóállomást szervezett, általános biológiai problémákkal, a talaj élővilágával (az edafon elnevezés tőle származik), planktonkutatásokkal foglalkozott.
Világhírűvé nevét népszerű könyvei tették, 8 kötetes Leben der Pflanzen című műve (szerzőtársakkal) a Brehm botanikai párhuzama. Jóllehet idealista és vitalista volt s ezzel szemben állt a haladó materialista természetszemlélettel, színes stílusával sokakban felkeltette a természet szeretetét és kutatásának vágyát. A lamarckizmus híve volt.
Sok könyvet írt, magyarul is számos könyve jelent meg.
Főbb munkái
- A Craspedomonadinák szervezete (Budapest, 1897)
- Das Sinnesleben der Pflanzen (magyarul: A növények érzéki és szerelmi élete, Budapest, 1913)
- A darwinizmus mai állása (Budapest, 1913)
- Das Leben der Pflanzen (München, több kiadásban)
- Das Edaphon (München, 1922)
- A növények élete (Budapest, 1924. 2. kiadás 1945)
- A föld élete (Budapest, 1925)
- Összehasonlító biológia (Budapest, 1926)
- Der Weg zu mir (Önéletrajz, München, 1927)
- Élet a nagy tengermélységekben (Budapest, 1930)
- Az állatok csodálatos világa (Budapest, 1940)
- Az élet titka (Budapest, 1942)
- Az állatok a történelemben (Budapest, 1943)
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Szabó Zoltán: Francé Rezső halála (Botanikai Közlöny 1943)
- Rapaics Rajmund: A magyar biológia története (Budapest, 1953)