„1995” változatai közötti eltérés

Ez a szócikk az 1995. évről szól. Az 1995-ös számról szóló cikket lásd itt: 1995 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998 – 1999 – 2000

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

• január 1.
  • Ausztria, Finnország és Svédország belépésével 15 tagúra bővül az Európai Unió.
  • A GATT utódszervezeteként megalakul a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).
• január 11. – Uladzimir Syanko belarusz külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban és aláírja a Partnerség a békéért keretdokumentumot.
• január 13.
  • Nem sikerül életbe léptetni a vegyi fegyverekre vonatkozó 1993 évi ENSZ–egyezményt, mert azt csak 20 ország ratifikálta, holott a végrehajtáshoz 65 ország ratifikációjára lenne szükség.
  • Az USA 40 millió dolláros pénzügyi támogatást nyújt a gazdasági-pénzügyi válsággal küzdő Mexikónak.^[1]
• január 15. – II. János Pál pápa 5 millió hívő előtt pontifikál nagymisét a távol-keleti országok katolikus fiataljainak találkozóján Manilában.
• január 17.
  • A Richter-skála szerinti 7,3-es erősségű földrengés rázza meg Kóbe városát és környékét Japánban, több mint 6400 ember halálát és 300 000 ember otthonának pusztulását okozva.
  • Olaszországban szakértői kormány alakul Lamberto Dini vezetésével.
• január 18. – Az Észak-atlanti Tanács elfogadja a NATO szabványosítási programját a hadianyagok és felszerelések, a technika és a műveletek szabványosítására vonatkozó NATO–politika és programok összehangolása céljából.
• január 19. – Vezetői alkalmatlanság címén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmenti Keserü Katalint, a frissen felújított Műcsarnok igazgatóját.^[2]
• január 22. – Izraelben két öngyilkos merénylő 21 embert öl meg a Beit Lid-i városközpontban.
• január 23. – Arjan Starova albán külügy- és Alfred Moisiu védelmi miniszter-helyettes látogatást tesz a NATO központjában és elfogadja Albánia egyéni partnerségi programját.
• január 24. – A volt luxemburgi miniszterelnök, Jacques Santer vezetésével hivatalba lép az EU új Bizottsága.
• január 31. – Az Amerikai Egyesült Államok bejelenti, hogy egy évvel meghosszabbítja az atomkísérletekre meghirdetett egyoldalú moratóriumot.

Február[szerkesztés]

• február 5. – A Felsőőr melletti csőbombás merényletben négy ember meghal.
• február 8.
  • Janis Trapans lett védelmi miniszter látogatást tesz NATO–központban és bejelenti, hogy elfogadják Lettország egyéni partnerségi programját.
  • A NATO jóváhagyta a közvetlen párbeszédre vonatkozó tervet Egyiptommal, Izraellel, Mauritániával, Marokkóval és Tunéziával az iszlám fundamentalizmus veszélye elleni küzdelem céljából.
• február 9. – Horn Gyula miniszterelnök látogatást tesz a NATO központjában.
• február 10.
  • Alois Mock osztrák külügyminiszter látogatást tesz a NATO központjában és aláírja a PfP keretdokumentumot.
  • Határháború zajlik Peru és Ecuador között: A perui légierő több hullámban támadja az ecuadori határvidéket egy ásványkincsekben gazdag, vitatott hovatartozású terület miatt. A fegyveres harcok több hétig tartanak.^[3]
• február 16. – A Bosnyák-Horvát Föderáció elnökhelyettese elfogadja a Szerbia elleni gazdasági szankciók felfüggesztésére vonatkozó tervet annak fejében, hogy elismerik Boszniát és Horvátországot teljesen zárt bosnyák-szerb határ feltétele mellett.
• február 23. – Fehéroroszország felfüggeszti fegyvermegsemmisítési programját és ezzel megsérti a CFE–szerződést.
• február 24. – A NATO Brüsszelben tárgyalásokat kezd Marokkóval, Egyiptommal, Mauritániával, Tunéziával és Izraellel az észak-afrikai biztonság megvitatása céljából.
• február 27.
  • Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei a nemzetközi politikáról és logisztikáról szóló katonai együttműködési megállapodást írnak alá a NATO-val.
  • Al Gore amerikai alelnök látogatást tesz a NATO központjában.

Március[szerkesztés]

• március 1.
  • Az USA, Franciaország, Németország és Olaszország megállapodik abban, hogy a szövetséges fegyverzeti együttműködés keretében kifejlesztik a Közepes Kibővített Légvédelmi Rendszert (MEADS).
  • A PfP tag Észtország aláírja a NATO-val való katonai együttműködés programját.
  • Megalakul a Baumag szövetkezet
• március 6. – Horvátország katonai szövetségre lép a boszniai Bosnyák-Horvát Föderációval.
• március 8. – Willy Claes NATO-főtitkár Washingtonban tárgyal Bill Clinton amerikai elnökkel az ENSZ békefenntartó erőinek esetleges kivonását Horvátországból és Boszniából.
• március 16. – A kisebbségek jogairól szóló magyar–szlovák megállapodás létrejötte.
• március 18–20. – Párizsban 50 ország részvételével kezdetét veszi a Páneurópai Biztonsági Konferencia, amely stabilitási egyezményt fogad el az európai válság veszélyeinek elhárításáról, továbbá megállapodnak a határokra és az etnikai kisebbségek jogaira vonatkozó intézkedésekben.
• március 30–31. – Az EBESZ főtanácsának ülése megvitatja a „21. század közös és átfogó biztonsági modelljét”, amely az összes részt vevő állam számára hasznos átfogó biztonsági koncepciót irányoz elő.

Április[szerkesztés]

• április 11. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja a 984. Határozatot, amely garantálja a segítséget az 1970. évi Atomsorompó Egyezményt aláíró, atomfegyverrel nem rendelkező országoknak arra az esetre, ha nukleária fenyegetés vagy támadás éri őket.
• április 26. – Guido de Marco máltai külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes aláírja a Partnerség a Békéért keretdokumentumot.

Május[szerkesztés]

• május 1–2. – A Horvát Hadsereg (HV) elfoglalja az ENSZ igazgatás alatt álló nyugat-szlavóniai UNPA-szektort.
• május 11. – A NATO Tanácsa jóváhagyja az Atomsorompó Egyezmény határozatlan időre történő meghosszabbítását.
• május 14. – Az SPD 33,4%-kal győz a brémai választásokon és a CDU-val közösen nagykoalíciós kormányt hoz létre.
• május 15. – A Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi minisztereinek lisszaboni találkozóján megvitatják a WEU és a NATO viszonyának jövőjét.
• május 25. – Az ENSZ kérésére NATO–repülőgépek a boszniai Pale közelében egy szerb lőszerraktárat támadnak. Másnap újabb támadást hajtanak végre.
• május 27. – Az Észak-atlanti Tanács ülése felszólítja a boszniai szerbeket, hogy szüntessék be az ENSZ védett területei elleni támadásokat és tegyenek eleget az UNPROFOR ultimátumának azzal, hogy kivonják az összes nehézfegyverzetet a szarajevói tilalmi övezetből, illetve az ENSZ ellenőrzése alá helyezik őket; továbbá elítéli az ENSZ békefenntartóinak meggyilkolását és fogva tartását.
• május 30–31. – A NATO külügyminisztereinek és az Észak-atlanti Együttműködési Tanács noordwijki ülése.

Június[szerkesztés]

• június 1. – Leonyid Kucsma ukrán elnök látogatást tesz a NATO központjában.
• június 14. – Hatalmába keríti a bugyonnovszki kórházat Samil Baszajev, a csecsen lázadók vezére és 100 társa.
• június 28–30. – A NATO és a partnerországok küldötteinek részvételével NATO Közgazdasági Kollokviumot rendeznek, amelyen megvitatják az együttműködő partnerországok gazdasági reformjainak helyzetét.

Július[szerkesztés]

• július 1. – Gönczöl Katalin vezetésével megalakul az Országgyűlési Biztos Hivatala (OBH). (Feladatát 2012. január 1-jével az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala veszi át, utolsó – és egyben a jogutód hivatal – vezetője Szabó Máté.)^[4]
• július 2.
  • ENSZ védett területté nyilványítása óta minden korábbinál erősebben ágyúzzák Srebrenicát.
  • Az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló a hágai nemzetközi törvényszéke hivatalosan népirtással és emberiség elleni bűntettekkel vádolja meg Radovan Karadžić-csot és Ratko Mladić tábornokot.
• július 11.
  • NATO–repülőgépek a bosznia-hercegovinai Srebrenica területén lévő célpontokat támadnak.
  • A boszniai szerb csapatok elfoglalják a muszlimok által lakott Srebrenica kelet-boszniai várost, annak ellenére, hogy az ENSZ–védelem alatt áll.^[5] (A holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy 8 ezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak, és tömegsírban temettek el. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette.)^[6]
• július 12.
  • Először csendül fel az éterben Magyarország első Informatikai magazinműsorának szignálja a Petőfi Rádióban: a Modem Időké. (Házi- és rendszergazdája Szilágyi Árpád.)
  • Az Észak-atlanti Tanács keményen elítéli a boszniai szerbek támadásait a srebrenicai védett terület ellen.

Augusztus[szerkesztés]

• augusztus 1.
  • Az USA képviselőháza megszavazza a Bosznia elleni fegyverembargó feloldását.
  • Válaszul Szarajevó ágyúzására a NATO megindítja az „Eltökélt Erő” (Operation Deliberate Force) fedőnevű műveletet, mely során repülőgépekkel és tüzérséggel támadják a szerbek állásait.
• augusztus 4. – A Horvát Hadsereg (HV) általános támadást indít a „Krajinai Szerb Köztársaság” ellen.
• augusztus 5. – A Horvát Hadsereg (HV) bevonul Kninbe.
• augusztus 7. – Zágráb befejezettnek nyilvánítja katonai akcióját, amellyel felszámolják a „Krajinai Szerb Köztársaságot”. (A harcok nem szűntek meg, csak átterelődnek Nyugat-Boszniába!)
• augusztus 30. – NATO–repülőgépek boszniai szerb állásokat támadnak Szarajevó közelében.

Szeptember[szerkesztés]

• szeptember 1.
  • A NATO repülőgépei ismét bombázzák a boszniai szerb állásokat, valamint a Pale környéki célpontokat.
  • A szerbek – a NATO bombázására válaszul – tüzérségi támadást intéznek Szarajevó ellen.
  • A NATO felfüggeszti az „Eltökélt Erő” műveletet azt követően, hogy a boszniai szerbek hajlandók kivonni nehézfegyverzetüket a Szarajevó körüli 20 km-es tilalmi övezetből.
• szeptember 2. – A Észak-atlanti Tanács felhatalmazza a NATO katonai parancsnokait, hogy bármikor folytassák a légi csapásokat a boszniai szerb állások ellen, hogy elhárítsák az ENSZ által védettnek nyilvánított területek elleni további agressziót.
• szeptember 5. – NATO–repülőgépek újból támadják a boszniai szerb katonai célpontokat.
• szeptember 12. – Hágában megállapodnak a COCOM helyébe lépő Wassenaar-egyezmény keretéről, amely szabályozza egyes hagyományos fegyverek és kettős felhasználású technológiák exportját.
• szeptember 14.
  • Görögország és Macedónia megállapodást ír alá a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvételéről.
  • A boszniai szerb katonai és politikai vezetők megállapodást írnak alá, miszerint visszavonják a nehézfegyverzetet a Szarajevó körüli 20 km-es tilalmi övezetből.
• szeptember 20. – A Észak-atlanti Tanács megbeszélést folytat Oroszországgal a CFE–szerződés végrehajtásáról.
• szeptember 21. – NATO–nagykövetek tanulmányt hagynak jóvá a NATO bővítéséről, amely körvonalazza a szövetséghez csatlakozni kívánó országokra vonatkozó tagsági követelményeket.
• szeptember 25. – Bécsben megkezdődik az ENSZ hagyományos fegyverekről szóló áttekintő konferenciája.
• szeptember 30.–október 5. – Az Opal hurrikán 19 embert öl meg az egyesült államokbeli Floridában, Georgiában, Alabamában, és Észak-Karolinában.

Október[szerkesztés]

• október 2.
  • A horvátok és a szerbek között megegyezés jön létre arról, hogy Kelet–Szlavóniát átmeneti időszak után horvát fennhatóság alá helyezik.
  • Boszniában érvénybe lép a tűzszünet.
• október 5–6. – A NATO védelmi minisztereinek williamsburgi találkozója.
• október 12. – Sali Berisha albán elnök látogatást tesz a NATO központjában.
• október 13. – A hagyományos fegyverzetekről folytatott ENSZ–konferencián nem tudnak megállapodni a gyalogsági aknák globális betiltásáról.
• október 19. – A Észak-atlanti Tanács megbeszélést folytat az orosz képviselővel a boszniai béke végrehajtásának tervezéséről.
• október 21. – Willy Claes lemond a NATO–főtitkári tisztségéről.
• október 27.
  • A NATO és a WEU memorandumot ír alá a két szervezet közötti közvetlen és átlátható kommunikációról.
  • Kofi Annan – az ENSZ főtitkárának különmegbízottja – látogatást tesz a NATO központjában.
• október 30. – Átadják a forgalomnak a budapesti Lágymányosi hidat.^[7]

November[szerkesztés]

• november 1. – Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetőinek részvételével megkezdődik a daytoni békekonferencia, Bosznia békéjéért.
• november 4. – A 25 éves izraeli ultraortodox zsidó nacionalista Jigal Amir Tel-Avivban rálő Jichák Rabin kormányfőre, aki másfél órával később belehal sebesülésébe.^[8]
• november 7. – A magyar parlament elfogadja a devizatörvényt, ezzel az utolsó akadály is elhárul a forint konvertibilitása elől.
• november 8. – Pavel Gracsov orosz és William Perry amerikai védelmi miniszter NATO központjában tárgyal az orosz erők részvételéről az IFOR-ban.
• november 9. – Az Európa Tanács tagja lesz Macedónia és Ukrajna.
• november 13. – Az amerikai szenátus külügyi bizottsága és a fegyveres erők bizottsága nem szavazza meg a vegyi fegyverekre vonatkozó egyezmény ratifikálását.
• november 14. – A WEU–országok külügy- és védelmi miniszterei – madridi találkozójukon – megerősítik azt a célt, hogy a NATO európai pillére megerősítésének eszközeként fejlesztik a WEU-t.
• november 15. – Macedónia csatlakozik a PfP-hez.
• november 19. – A lengyel elnökválasztás második fordulójában Aleksander Kwaśniewski legyőzi Lech Wałęsát.
• november 20.
  • 1948 után újra megnyitja kapuit a bukaresti értéktőzsde.
  • Diána walesi hercegné a BBC Televízióban elismeri, hogy megcsalta Károly herceget.
• november 21.
  • Daytonban megegyezés születik a délszláv háborús felek között a béke feltételeiben, ezek után Bosznia-Hercegovina egységes állam marad, de területét kettéosztják (a daytoni szerződést december 14-én írják alá)
  • Székesfehérváron felavatják az IBM első kelet-európai merevlemez-meghajtó üzemét.
• november 22. – Martti Ahtisaari finn elnök és Kovács László, az EBESZ soros elnöke látogatást tesz a NATO-nál.
• november 24. – Népszavazást tartanak a katolikus Írországban arról, hogy az alkotmányból töröljék Európában utolsóként a válás tilalmát.
• november 28. – Az Európai Unió és 12 földközi-tengeri szomszédos ország megállapodást ír alá Barcelonában a jövőbeni politikai és gazdasági együttműködésről.

December[szerkesztés]

• december 5. – A spanyol Javier Solana a NATO új főtitkára (1999. október 6-áig).
• december 7–8. – Az EBESZ Budapesten tartott minist tanácsi ülése útmutást ad a Biztonsági Modellhez, és megerősíti a szervezet feladatvállalását Bosznia-Hercegovinában.
• december 14.
  • Először végeznek olyan csontvelő-átültetést egy AIDS-es betegen, Jeff Gettyn, amelynél a csontvelő egy páviántól származott.
  • A Daytoni békeszerződés aláírása.
• december 15.
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja az 1030. sz. határozatot a többnemzetiségű katonai béketeremtő erő (IFOR) létrehozásról.
  • A pedagógusok első országos sztrájkja Magyarországon.^[9]
  • Eritrea megtámadja a Jemenhez tartozó Hanís-szigeteket (Hanís-szigeteki háború).
• december 16. – Megkezdődik a NATO által vezetett Béketeremtő Erő (IFOR) telepítése Boszniába.
• december 20. – Az ENSZ békefenntartó (UNPROFOR) erői átadják a boszniai katonai műveletek irányítását az IFOR-nak.

Az év során történt[szerkesztés]

• A Java programozási nyelv az egyik legnépszerűbb programozási nyelvvé válik.
• Az aggteleki cseppkőbarlangokat a világörökség részévé nyilvánítják.

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1995-ben[szerkesztés]

1995 a tudományban[szerkesztés]

1995 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1995 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1995 a filmművészetben[szerkesztés]

1995 az irodalomban[szerkesztés]

1995 a zenében[szerkesztés]

• Makón megalakul a Gire avantgarde metal együttes.
• Shakira: Pies descalzos Shakira első kontinentális sikerét hozó album, egész Dél-és Közép Amerika területén híres lett.
• június 13. - Megjelenik Alanis Morissette Jagged Little Pill című albuma, ami minden idők legtöbb példányszámban eladott debütáló albuma. Azóta több, mint 30 millió darabot adtak el belőle.
• szeptember 28. – Budapesten, a Petőfi Csarnokban ad koncertet Björk izlandi énekesnő.
• november 20. – A rádiókban felcsendül egy addig nem hallott Beatles-felvétel, a „Free as a bird”.
• Ace of Base: The Bridge
• Amanda Lear: Alter Ego
• Blind Guardian: Imaginations from the Other Side
• Bon-Bon: Kapaszkodj meg!
• Boyzone: Said and Done
• Blur: The Great Escape
• Céline Dion: D’eux
• Coolio: Gangsta's Paradise
• Bonnie Tyler: Free Spirit
• Charlie: Mindenki valakié
• Chris Norman: Reflections
• Cher: It’s a Man’s World
• Enrique Iglesias: Enrique Iglesias
• East 17: Up All Night
• Karda Beáta: Bea Mix
• Ámokfutók: Varázsolj el!
• Enya: The Memory of Trees
• No Doubt: The Beacon Street Collection / Tragic Kingdom
• Fools Garden: Dish of the Day
• Fleetwood Mac: Time
• Happy Gang: Boojaka
• Manhattan: Ajándék
• 2 Unlimited: Hits Unlimited
• Garbage: Garbage
• Iron Maiden: The X Factor
• Janet Jackson: Design of a Decade 1986/1996
• Janet Jackson: Janet.Remixed
• Judy: Vad tangó
• Kozmix: 100%
• Kovács Ákos: Indiántánc
• Kim Wilde: Now & Forever
• La Bouche: Sweet Dreams
• Lenny Kravitz: Circus
• Madonna: Something to Remember
• Mariah Carey: Daydream
• Michael Jackson: HIStory: Past, Present and Future, Book I
• Monica: Miss Thang
• Motörhead: Sacrifice
• Pa-dö-dő: Einstand
• Paula Abdul: Head Over Heels
• Pink Floyd: Pulse
• Rammstein: Herzeleid
• Red Hot Chili Peppers: One Hot Minute
• Roxette: Don't Bore Us - Get to the Chorus - Roxette's Greatest Hits
• Simply Red: Life
• Soho Party: Szállj!
• Suzi Quatro: What Goes Around – Greatest & Latest
• Shakira: Pies descalzos
• Szandi: Szan-di-li
• Queen: Made in Heaven
• Tankcsapda: Az ember tervez
• Tanita Tikaram: Lovers in the City
• Thalía: En éxtasis
• Take That: Nobody Else
• Van Halen: Balance

1995 a sportban[szerkesztés]

• Augusztus 23. Az FTC Labdarúgócsapata a Belga RSC Anderlecht et 2-1 gyel legyőzve összesítésben első magyar csapatként bejut a Bajnokok Ligája csoportkörébe.
• Október 22. Michael Schumacher az csendes-óceáni nagydíj megnyerésével megvédi tavalyi világbajnoki címét, Benetton-Renault csapatnál.
• A Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 25. bajnoki címe.

1995 a televízióban[szerkesztés]

• november 20. – Lemond Horváth Ádám, a Magyar Televízió elnöke, mert nem ért egyet a tervezett médiatörvénnyel.

1995 a jogalkotásban[szerkesztés]

1995 új világörökségi helyszínei[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

• január 3.
  • Czékus Eszter szinkronúszó
  • Tonny Trindade de Vilhena holland labdarúgó
• január 5. – Kókány Regina labdarúgó
• január 6. – Zeller Dóra labdarúgó
• január 10. – Tan Sze-hszin kínai tornász
• január 12. – Alessio Romagnoli olasz labdarúgó
• január 17. – Kiss Szofi szinkronúszó
• január 20. – Timon Barnabás magyar színész
• január 25. – Czető Ádám magyar színész, szinkronszínész
• január 30. – Jack Laugher angol műugró
• február 5. – Pásztor Bence magyar kalapácsvető
• február 6. – Leon Goretzka német labdarúgó
• február 8. – Jao Csin-nan kínai tornász
• február 11. – Maciej Musiał lengyel színész és televíziós műsorvezető
• február 14. – Bóta Botond műugró
• február 23. – Andrew Wiggins kanadai kosárlabdázó
• március 8. – Luca Brecel belga sznúkerjátékos
• március 12. – Andrea Chiarabini olasz műugró
• március 14. – Búzás Dorottya erdélyi magyar biatlonista, sífutó
• március 27. – Mac Bohonnon amerikai síakrobata
• március 30. – Tao Geoghegan Hart brit kerékpáros
• április 3. – Adrien Rabiot francia labdarúgó
• április 7. – Nagy Alexandra labdarúgó
• április 13. - RTGame ír-kanadai youtuber, élő közvetítő
• április 18. – I Szungjun dél-koreai íjász
• április 22. – Adam Lamhamedi marokkói–kanadai kettős állampolgárságú alpesisíző
• május 5. – James Connor ausztrál műugró
• május 12.
  • Mariusz Stępiński lengyel labdarúgó
  • Yona Knight-Wisdom jamaicai műugró
• június 18. – Huszák Alexandra magyar jégkorongozó
• július 31. - Lil Uzi Vert amerikai rapper
• augusztus 2. – Kristaps Porziņģis lett kosárlabdázó
• augusztus 15. – Chief Keef amerikai rapper
• augusztus 22. – Dua Lipa angol énekesnő
• augusztus 31. – Bobál Gergely labdarúgó
• szeptember 2. – Aleksandr Barkov finn jégkorongozó
• szeptember 3. – Tóth Lüszi magyar énekesnő
• szeptember 16. – Aaron Gordon amerikai kosárlabdázó
• szeptember 17. – Vay Viktória magyar színésznő
• szeptember 28.
  • Caleb Martin amerikai kosárlabdázó
  • Cody Martin amerikai kosárlabdázó
• szeptember 29. – Forgács Dávid magyar labdarúgó
• október 6. – Nikas Dániel szinkronszínész
• október 16. – Pak Szangjong olimpiai bajnok dél-koreai párbajtőrvívó
• október 29. – Hiraoka Taku olimpiai bronzérmes japán hódeszkás
• november 16. – Noah Gray-Cabey amerikai színész
• november 17. – Benjamin Gischard svájci tornász
• november 20.
  • Liu Shaolin Sándor rövidpályás gyorskorcsolyázó
  • Michael Clifford ausztrál énekes, a 5 Seconds of Summer gitárosa
• december 7. – Sydney van den Bosch, a TV2 Szerencsekerék (2021-) című műsorának szerencselánya
• december 29.
  • Ross Lynch amerikai színész, énekes és zenész
  • Kim Hanszol dél-koreai tornász
• december 30.
  • Kim Tae Hyung dél-koreai énekes
  • Vadnai Benjamin magyar vitorlásversenyző

Halálozások 1995-ben[szerkesztés]

Bővebben: Halálozások 1995-ben

• január 1. – Wigner Jenő, magyar fizikus (* 1902)
• január 2. – Sziad Barré, szomáliai elnök (* 1919)
• január 8. – Ballya Hugó, Európa-bajnok evezős, edző (* 1908)
• január 30. – Gerald Durrell, zoológus, író (* 1925)
• január 31. – Balthazár Lajos, vívó (* 1921)
• február 1. – Antal Róbert, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1921)
• február 5. – Machovits István, Kossuth díjas darutervező mérnök (* 1906)
• február 21. – Bárány István, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó, edző, sportvezető, szakíró (* 1907)
• február 23. – James Herriot, angol állatorvos, író (* 1916)
• március 14. – Moholi Károly, magyar geográfus (* 1916)
• március 27. – Eric Lynn Wright, ismertebb nevén Eazy-E, amerikai rapper (* 1963)
• április 2. – Hannes Olof Gösta Alfvén, Nobel-díjas svéd plazmafizikus (* 1908)
• április 4. – Koltai Jenő, rajzfilmrendező (Rajzfilmbemutató 1996-ban"A hetedik testvér" című rajzfilm(* 1938)
• április 23. – Kőszegi Imre magyar író, újságíró, műfordító (* 1903)
• május 14. – Kozmutza Flóra, magyar pszichológusnő, József Attila kezelője, Illyés Gyula felesége (* 1905)
• május 15. – Páskándi Géza, erdélyi magyar író, költő, drámaíró (* 1933)
• május 18. – Bor Ambrus író, műfordító, publicista (* 1921)
• június 12. – Arturo Benedetti Michelangeli olasz zongoraművész (* 1920)
• június 23. – Dr. Jonas Edward Salk, a paralízis elleni vakcina kidolgozója (* 1914)
• június 29. – Lana Turner, amerikai színésznő (* 1921)
• július 5. – Jüri Järvet, észt színész (* 1919)
• július 8. – Kovács Pál, hatszoros olimpiai bajnok vívó (* 1912)
• július 24.
  • Borbás Tibor, Munkácsy-díjas szobrászművész (* 1942)
  • Jerry Lordan, brit énekes, zeneszerző (* 1934)
• július 27. – Rózsa Miklós zeneszerző (* 1907)
• augusztus 11. – Alonzo Church, matematikus (* 1903)
• augusztus 13. – Kállai Klára természetgyógyász, gasztronómiai szakíró (* 1923)
• augusztus 14. – Tatár Imre gazdálkodó, hungarista politikus, országgyűlési képviselő (* 1903)
• augusztus 25. – Subrahmanyan Chandrasekhar, indiai fizikus, asztrofizikus és matematikus (* 1910)
• szeptember 5. – Somogyi Ferenc jogász, jogtörténész, országgyűlési képviselő (* 1906)
• szeptember 9. – Móricz Virág, író (* 1909)
• szeptember 12. – Jeremy Brett (er. Peter Jeremy William Huggins brit színész ("Sherlock Holmes") (* 1933)
• szeptember 13. – Csorba Győző, magyar költő, műfordító (* 1916)
• szeptember 20. – Baka István, magyar költő, műfordító (* 1948)
• október 6. – Mándy Iván, író (*  1918)
• október 27. – Jacques Heurgon francia klasszika-filológus (*  1903)
• november 4. – Jichák Rabin, Béke-Nobel-díjas izraeli miniszterelnök (* 1922)
• november 10. – Ken Saro-Wiwa, Alternatív Nobel díjas ogoni (nigériai) író, költő (* 1941)
• november 20. – Szergej Grinkov, szovjet többszörös olimpiai bajnok páros műkorcsolyázó (* 1967)
• november 23. – Louis Malle, Oscar-díjas francia filmrendező (* 1932)
• december 12. – Bozóky László sugárfizikus, mérnökfizikus, az MTA rendes tagja (* 1911)
• december 22. – Butterfly McQueen, amerikai filmszínésznő (* 1911)

Nobel-díjak[szerkesztés]

Évfordulók, ünnepek[szerkesztés]

• május 7. – A második világháború befejeződésének 50. évfordulója.
• július 2. – A sportújságírók napja. (Először ebben az évben ünnepelték, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1924-es megalakulásánek emlékére)

Források[szerkesztés]

• Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
• Az év krónikája. HVG, 1995. évf. 51-52. szám (1995. december 23.)

Jegyzetek[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz 1995 témájú médiaállományokat.